Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
324 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET Gyógyszerügy 1849-ben A pesti központi gyógyszertár ki nem használása után, Debrecenben újra meg kellett szervezni a hadsereg központi ellátását. Flór Ferenc április végén hozott létre itt egy ilyen központot14 5 , számos nehézség árán szerezvén be a medikamentumokat. Összeállította a gyógyszerek jegyzékét, amelyekből rendelhettek az orvosok; a takarékosság jegyében visszaváltották a gyógyszeres üvegeket; a zászlóalj-orvosoknak előírta, hogy a köt-és gyógyszereket hordozzák magukkal stb.14 6 A magyar csapatok előrenyomulásával közeledett a főváros felé a magyar kormány adminisztrációja is. Irányi Dániel, Pest teljhatalmú kormánybiztosa a Pesten lévő Leifer 1848-ban kinevezett központi gyógyszertári igazgatót felszólította a készletek feltöltésére.14 7 Amíg Leifer Pesten szorgoskodott, addig Debrecenben egy másik személyt biztak meg a központi gyógyszertári igazgatói teendőkkel, egyelőre csak a debreceni központi adminisztrációval, Szerényi (Weiskopf) Ignácot.148 A két igazgató közül május —június fordulóján Szerényit választották; kinevezése június 17-én jelent meg a Közlöny-ben. Hivatalos címe: „középponti gyógyszertári és az összes tábori gyógyszeri ügyek igazgatója" volt.14 9 Az állatorvosi képzés ügye 1849-ben Zlamál Vilmos 1849 április—május fordulóján alkalmat talált, hogy személyesen tárgyaljon Debrecenben Kossuth kormányzóval az állatorvosi képzés gondjairól. Az állatorvosok szakértelmére a sereg növekedésével egyre nagyobb szükség lett, és ezt használta fel Zlamál arra, hogy Kossuth elé terjessze az állatgyógyintézet önállósulásának gondolatát, vagyis azt, hogy vegyék ki az orvosi fakultás gyámsága alól. A kormányzó — a tervet jónak itélve — ilyen értelemben írt át Horváth Mihály kultuszminiszternek.150 A kormányzói utasítás nyomán a Vallás- ós Közoktatásügyi Minisztérium kimondta az állatgyógyintózetnek az orvosi fakultástól való függetlenségét oktatási tekintetben. Az intézetnek nem sikerült egy önálló épületet szereznie, így az elméleti oktatást az egyetem épületében kezdték meg.15 1 145 ya r ga E. : i. m. 583. — Mészáros L. ápr. 23-án kórt helyiséget erre a célra. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 6213. k. ein. sz. 140 Közlöny, 1849/16. sz. febr. 1.; 1849/22. sz. febr. 8.; OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 3154. ein. sz. márc. 10. 147 Uo., 1849: 6508. k. ein. sz. ápr. 30. Irányi Dániel a kormányzóhoz. 148 Weiskopf I. 1. iktatói számot viselő irata ápr. 29-én kelt; megbizatásanem sokkal ezelőtt történhetett. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, Tábori ig. főorv., Stáhly I. ir., iktatatlan iratok. 149 Uo., M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 7915. k. eb. sz. jún. 11. Pest. Leifer J. volt igazgató végelszámolást nyújtott be, ezért kihallgatást kért. Szerényi kinevezése: Közlöny, 1849/134. sz. jún. 17. Aláírta Flór F. — Halmai J. id. munkájában összesítve közli az általa ismert gyógyszerészek nevét, akik a szabadságharcban részt vettek.128 — 136. 150 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 6582. k. ein sz. máj. 4. Kossuth Horváth Mihályhoz. 151 Uo., 1849: 8104. k. ein. sz. jún. 13. Zlamál Vilmos a kormányzóhoz. Az épület megszerzésére vonatkozó fáradozásokat, Zlamálnak az intézet szervezésére irányuló intézkedéseit nyomon követhetjük a következő jelzet alatti iratokból: OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, VKM, Közokt. oszt., Felsőbb okt. szak, 1849, Orvoskari kfő, 1. tétel. 1849. máj.jún. 1848-i iratok szintén találhatók itt e tárgyban. — Kotlán S. id. munkája nem említi ezt az 1849-i önállósulást.
