Századok – 1976

Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II

A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 325 Az 1849-ben rövidéletűnek bizonyult önállósulás 1851-ben ment teljesen végbe: nemcsak az orvosi fakultástól, hanem az egyetemtől is elválasztották és önállóvá tették az állatorvosi intézetet.15

2 * Munkánk célja az volt, hogy bemutassuk — elsősorban a fennmaradt levéltár i források fényében — az 1848/49-i egészségügyi irányítás szervezetének alakulását, a korszak legfontosabb egészségügyi problémáival együtt. 1848-ban az egészségügy valamennyi területe rendezésre, újításra várt, de a megoldás ideje ekkor sem érkezett el. Az egészségügynek szakszerűen irányított önálló minisztériumra lett volna szüksége, de erre az akkori kormányzat politikai, gazdasági körülményeinél fogva nem vállalkozhatott. Abban sem lehetünk biztosak, hogy megfelelő körülmények esetén létrehozott volna egy ilyen egészségügyi minisztériumot, hiszen vezetői nem ismerték fel az egészségügyi problémák megoldásának sürgősségét. Abban, hogy ez így volt, nagy része volt az orvosi réteg megosztottságának, vitáik sokszor kicsinyes, személyes jellegének. A kormányzat úgy vélhette, hogy mozgalmuk csupán klikkharcot takar. Másként alakult a helyzet az önálló magyar katonai egészségügy létrehozásának kényszere alatt: a kormányzat minden tőle telhető eszközt és lehetőséget biztosított az orvosoknak, a segédszemélyzetnek, hogy elősegítse a magyar fegyverek győzelmét. Az orvosok legtöbbje becsületesen helytállt a küzdelemben; nemcsak beadványaikkal, elképzeléseikkel „bombázták" a kormányt, hanem a csatatereken, tábori kórházakban is jelen |voltak. A tanulmányban említett orvosok, sebészek, gyógyszerészek koruk kiváló szakemberei, közéleti személyiségei voltak. 1848/49 nagyszerű küzdelme a legkiválóbbakat vonzotta magához. 152

Kotlán S.: i. m. 46. 10 Századok 1976/2