Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 311 — így a rendelet —, de ezt pótolja a december 5-i intézkedés. A mentegetődzés eléggé rosszul sikerült, mert hiszen a szervezetlenségben a kitűnő orvosok egész sora sem biztosíthatta a megfelelő szintű orvosi munkát. Az Országos Honvédelmi Bizottmánynak az egészségügyi vonalon elkövetett kapkodó, a helyzet egészét át nem látó intézkedéseiben sejtésünk szerint nagy része lehetett Obonyai Jánosnak, Kossuth orvosának, aki sok esetben a hadi egészségügy vonalán működő orvosok véleményével szemben tudta befolyásolni az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökét.'3 1848 novemberének végén az Országos Honvédelmi Bizottmány megszüntette a sorkatonaság és a honvédség közötti különbséget, egybeolvasztotta a különféle katonai egységeket, bekebeleztette a nemzetőrségi haditanácsot a Honvédelmi Minisztériumba. A Honvédelmi Minisztérium új szervezetében a VIII. ügyosztály lett az egészségügyi, iktatószámai mögött pedig ,,H" a jele. Stáhly decembertől került a minisztériumi osztályfőnöki posztra. Ugyanakkor hozta létre a személyzet alapját, amely véglegesen csak december 17-én alakult ki. Stáhly tábori főorvosi segédszemélyzetét eddig Huszty Pál fogalmazó ós Vértey (Vanicsek) Ernő segédfogalmazó jelentette, akiket szintén alkalmazott a Honvédelmi Minisztériumban. Miután a december 5-i rendelet értelmében állását „felelősséggel kötötték össze", és egyenesen az Országos Honvédelmi Bizottmánynak tartozott számadással, Stáhly úgy érezte, hogy ennek a megnövekedett feladatnak egymaga nem tehet eleget sem a teendők szaporodása, sem gyenge egészségi állapota miatt. Ezért tanácsossá és esetleges helyettesévé Tormay Károly orvosőrnagyot és minisztériumi tanácsost javasolta, igen szép jellemzéssel. Titkára a sorezredi orvosok közül Töltényi János eddigi törzsorvos és Sauer segédje lett.74 A tábori igazgatófőorvos hatáskörébe tartozott a különféle ezredekhez időről-időre szorgalmazott orvosok, kovácsok, gyógyszerészek kinevezése, ezeknek előléptetése és főorvosi pecsét alatti tiszti rendelvényekkel való ellátása, orvosi bizonyítványok felett szintén saját pecsétje alatt kiadandó tábori főorvosi nyilatkozatok, más, a tábori kórházakra és tábori gyógyszertárakra vonatkozó és gyakran bizalmas javaslatok stb.7 5 H. Az egészségügy fő problémái 1848-ban Kolera Ezzel az egyik legjobban rettegett járványos betegséggel hamar dolga akadt a magyar orvosoknak 1848-ban. A havaselvei határszélen dühöngő betegség megfigyelése céljából május 24-én a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium néhány orvost a helyszínre küldött: Eckstein Frigyes, Tormay Károly minisztériumi tanácsosokat ós Plósz Lajos pesti orvost.76 A Moldvába és a havaselvei határra kiküldött bizott-73 Obonyai (Spaczek) János, Lazan (Nyitra), 1819.—Pest, 1872. jan. 6. Orvos, Kossuth háziorvosa. Ld. részletesen: Zétény Gy.: i. m. 182. 74 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 4757. eb. sz. dec. 6. Az újonnan szervezett HM szervezete; Közlöny, 1848/192. sz. dec. 19.; OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, HM, Bizt. oszt., 1848. 73. kfő, 302. tétel. dec. 15. Stáhly a miniszterhez. Tormayt felmentették FIKM-tanácsosi állásától. — Huszty és Vértey nem voltak orvosok. Husztyt az Igazságügyi Minisztériumtól kapta Stáhly, ahol tb. fogalmazó volt. Véglegesen nov. 25-től került el onnan. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, Tábori ig. főorv., Stáhly I. ir., 173. t. i. f. o. szám. 75 OL. Uo., HM, Bizt, oszt., 1848, 73. kfő, 302. tétel. 1848. dec. 15. Stáhly a miniszterhez . 76 PH, 1848/66. sz. máj. 26. FIKM-közlemény. - Plósz Lajos, Nagykároly, 1809 -Bp. 1886. febr. 26. Orvos, szemész. Az oklevél megszerzése után hamarosan pesti gyakorló orvos és az orvosegylet titkára volt. Szinnyei, 10. köt. 1257. h. 9*
