Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
312 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET mány július elején érkezett vissza Pestre. A megfigyelők úgy találták, hogy a betegség enyhébb lefolyású, mint 1831-ben,de hamarosan magyar területeket is elérhet. Ezért a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium július 9-én rendelettel utasította a törvényhatóságokat az óvintézkedések megtételére, amelyek elsősorban a kórházak felállítására, az orvosok és gyógyszerek készenlétben tartására, helyes beosztására, a táplálkozásra, tisztálkodásra stb. vonatkoztak. Vesztegházakat, lezárt területeket nem óhajtottak létrehozni a pánik elkerülésére. A betegség gyors terjedése bizonyította, hogy ez nagyon hibás nézet volt. Ugyanekkor a minisztérium felhívta a papságot, hogy minden eszközzel propagálja az óvintézkedések szükségességét a nép köróben."A kolera a nyár beköszöntésével, a hadi események erősödésével egyre újabb és újabb területeket hódított meg. ősszel már a fővárosban terjeszkedett. Október 9-én Pesten, 12-én Budán kezdődött, és október végén „egész erejében" hatalmasodott el Budán, ahol addig csak a Vízivárosban pusztított.7 8 Az emberek rettegve várták a holnapot, amikor ők is megbetegedhetnek, és csodásnak hitt ellenszereket ajánlgattak egymásnak. A minisztériumi egészségi osztály általános felhívása erőtlennek bizonyult a járvánnyal szemben, és ezért a Bugát-csoport azt követelte az Országos Honvédelmi Bizottmánytól, hogy szervezzen szakbizottmányt, amelynek élére Pólya Józsefet javasolta. Pólyának — hangoztatta a beadvány — eddig is a minisztériumban lett volna a helye, de a kolerabizottmányt nem lehet másra bizni. ő volt az, aki az 1831-i járvány idején Európa-szerte kitüntette magát kórházi működése és írásai által.7 9 A Bizottmány még aznap utasította Stáhly osztályigazgatót a kolera-szakbizottság megszervezésére. Elnökként Pólyát jelölte meg, és mellé még két tagot kivánt.80 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium október 27-én tudatta az országgal a kolerabizottmány előző napi óletrehívását. A törvényhatósági orvosok mindennemű, a kolerára vonatkozó jelentésüket a fontosságra való tekintettel Pólyához küldték, nem az egészségi osztályhoz és nem is az országos főorvoshoz.8 1 A kolerabizottmány rendszeresen értesítette az országot a kolera-helyzetről a Közlöny hasábjain. Pólya mellett dolgozott Sperlák (Parlagi) Endre minisztériumi titkár, mint a bizottmány jegyzője.8 2 Pólya Pesten a városházán orvosi ügyeletet szervezett; külön kolera-kórházakat állított fel. December 2-án azt jelenthette az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, hogy Budán megszűnt a betegség, de Pesten — ha gyengült is — még tart.8 3 Az erőfeszítések ellenére a kolerát nem sikerült az országból kiűzni; még 1849-ben js járványként kellett számolni vele. A gyógyszerészügy rejormja A Budapesti Gyógyszerész Egyesület 1848. június 21. és 25. között beadvánnyal fordult a kereskedelmi miniszterhez a gyógyszerügy reformja tárgyában. Ez a kérelem a problémák mindegyikét felsorolta, ami csak súlyossá tette a gyógyszerészek helyzetét. A miniszter igen hamar elkészült a válasszal, mert — hála Wagner Dániel tanácsosnak — már megtett intézkedésekről számolhatott be az Egyesületnek. "Közlöny, 1848/36. sz. júl. 15. 78 Közlöny, 1848/148. sz. nov. 5. A kolera-bizottmány közleménye. Kossuth Hírlapja, 1848/99. sz. okt. 24. Fővárosi újdonságok. 79 Bugát Pál, Halász Géza, Rózsai Ferenc orvosok beadványa az OHB-hoz. 1848. okt. 25. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 1685. ein. sz. 80 Uo. 81 Közlöny, 1848/140. sz. okt. 28. 82 Pl. Közlöny, 1848/148. sz. nov. 5. bizottmányi közlés. 83 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 4451. ein. sz. dec. 2. A kolera-bizottmány jelentése az OHB-hoz.
