Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
308 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET Jukon a tisztektől megkülönböztető jelet kellett viselniük, ami — úgy érezték — sokat levont tiszti tekintélyükből.5 7 A javaslatnak csupán egyes követelései valósultak meg, azok is inkább a helyzet teremtette szükségből, semmint a javaslat ösztönzésére. Az önálló magyar katonai egészségügyi igazgatóság. Sauer Ignác és Stáhly Ignác A nádor eltávozása után, a minisztérium szeptemberi válsága idején egyre zavarosabb lett a helyzet a sorkatonaságnál szükséges orvosok alkalmazása körül. A Honvédelmi Minisztérium nem akart letérni a „törvényesség mesgyéjéről", nem akarta a kinevezési jogot a sorezredeknól magának vindikálni. Előbb — egyes esetekben már 1848 nyarán — azt a megoldást választotta, hogy csak a harcok idejére, az utólagos királyi vagy nádori jóváhagyás reményében nevezett ki orvosokat a polgári állásúak közül, vagy a sorezredektől vett át önként jelentkező katonaorvosokat a honvédzászlóaljakhoz. Az ideiglenes kinevezéseket általában Sauer Ignác intézte, az iratokat a császári törzsorvossal is láttamoztatva.58 Ahol a minisztérium nem érezte törvénybe ütközőnek, tehát a nemzetőrségi haditanács hatáskörében, ott sem korábban, megtörtént az egészségügyi igazgatás szervezeti kereteinek kialakítása: 1848. szeptember 20-án Batthyány Lajos a nemzetőrségi országos haditanácshoz kinevezte Sauer Ignácot igazgató főorvosul alezredesi címmel, és ezzel a május óta fennállott tényleges helyzetnek alkotott szervezeti keretet. Sauer mellé segédül Töltényi János tüzérezredi főorvost nevezte ki főorvosi címmel.59 A Béccsel való szakítás után, mivel Sauer hatásköre nem terjedt ki a legtöbb problémát jelentő sorkatonaságra, 1848. okt. 13-án Kossuth, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke felhívta a Honvédelmi Minisztériumot, hogy bizza meg Stáhly Ignácot tábori főor-. vosi címmel a sorkatonaság magyar fennhatóság alatti orvosi karának megszervezésével.80 Stáhly november 1-ón foglalta el új hivatalát, de ezirányú tevékenységét már korábban megkezdte, mivel — saját feljegyzései szerint — programját 1. ikt. sz. alatt október 27-én nyújtotta be a Honvédelmi Minisztériumhoz.6 1 Kezdettől fogva bajok származtak abból, hogy a működő katonai főorvosok, Sauer ós Stáhly csupán a katonaság egyes egységeinek ügyeibe szólhattak bele. A két tisztség egyidejű megléte önmagában is sok súrlódásra adott okot, ezért Mészáros hadügyminiszter Stáhly kinevezése után kérést intézett az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz, amelyben Stáhly hatáskörét a honvédségre is kiterjeszteni kérte a sorkatonaság mellett, tekintettel a hadsereg különféle egységeinek tervezett egybeolvasztására.62 Az Országos Honvédelmi Bizottmány november 1-i válaszában leszögezte, hogy Stáhly tábori főorvosi hatásköre minden sorkatonai és honvédegységre valamint az ezek mellett alkalmazott 57 Már ez a közgyűlés is kívánt javításokat e téren, de Mészáros miniszter nem akart eltéréseket a sorezredek orvosaihoz képest. A.rendezést az egész tábori orvosi kar rendezésének idejéig odázta el. Zétény Oy. : i. m. 14. Mészáros L. az egészségi osztály igazgatóságához. 1848. jún. 15. 58 A fentiekre von. ld. Zétény Oy.: i. m. 21—24. 59 Közlöny, 1848/105. sz. szept. 22. — Töltényi János, 1819. szept. 20,—Î Orvos, császári katonai főorvos. A szabadságharc katonai egészségügyének egyik főalakja. Három tábori főorvos: Stáhly, Flór és Lumniczer alatt az egészségügyi osztály alappillére; távollétükben helyettes. Zétény Oy.: i. m. 220 — 221. 60 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 1030. eb. sz. okt. 13. OHB a HM-hoz. 61 Uo. 1848: 5460. ein. sz. dec. 13. Stáhly I. az OHB-hoz. 62 Uo., 1848: 2051. ein. sz. okt. 30. Mészáros L. az OHB-hoz.
