Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 309 orvosokra kiterjed, azokra is tehát, akik eddig Sauer nemzetőrségi katonai főorvosi hatáskörébe tartoztak.63 Ezt az Országos Honvédelmi Bizottmányi állásfoglalást eddig az irodalom nem méltatta kellőképpen, ezért szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy Stáhly tábori főorvosnak nemcsak a december 5-i egészségügyi rendelet után, hanem már november 2-tól irányítási jogköre volt a honvédzászlóaljakra is.6 1 Ezek után ugyancsak váratlanul hat az Országos Honvédelmi Bizottmány 2974. ein. számú, november 18-i intézkedése, amelyben „a katonaság minden ágazatainak egészségügyi állapota feletti főfelügyeletet és intézkedési hatalmat Sauer Ignác ország főorvosának kezébe" tesz le, „felelőssé tevén őt minden történhető és tapasztalható hanyagság és gondatlanságért".65 Mi történhetett? Az Országos Honvédelmi Bizottmány az ezt megelőző napokban, a „legnagyobb botránykozással és megütközéssel" értesült arról, hogy „a városbeli laktanyákban egészségi tekintetben az ujjonczok irányában legkisebb intézkedés sincs téve — annyira, hogy az ujjonczok a folyosókon szanaszét betegen heverve rakásra betegszenek sőt halnak, anélkül, hogy orvost csak láttak volna is".6 6 Kossuth haragjának villámait először az országos főorvosra, Sauerre szórta, és amikor az mentegetődzött, mondván, hogy a kolera és katonai egészségügy feletti irányítás pár nap óta (október 13-tól) Stáhly kezébe van letéve, akkor zúdította felháborodását a derék agg orvosra. Meg nem gondolva a szervezeti kérdéseket, a hatásköri következményeket, Kossuth — Stáhlyt le sem váltva — ezúttal Sauert bizta meg a korábban idézett szavakkal a katonai egészségügy felügyeletével, az „ikerfőváros" laktanyáinak és kórházainak rendbetevésével ,6 ' Ez idő után mindkét orvos sürgős intézkedéseket tett, egymás mellett, egymás ellenére is. Ez okozhatta a legnagyobb bajt; ez volt a hatásköri villongások legfőbb oka. Noha 1848. november 8-án az Országos Honvédelmi Bizottmány felmentette Stáhlyt a Földművelés-, Ipar- ós Kereskedelemügyi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetése alól,6 8 a polgári és katonai orvosi ügyek egymástól való függetlenségét, egymáshoz való viszonyát nem szabályozták. November 24-én „budapesti orvosok" kérték az orvosügy rendezését. A beadvány aláírói közül szeretnénk kiemelni Pólya Józsefet, Flór Ferencet, akkor Pest város főorvosát, Halász Gézát. A kérvényezők legtöbbje törvényhatósági, városi orvos, és ez nem véletlen. A hatósági orvosok egyik része, a fővárosiakkal az élen, amelyet nem sújtott annyira „conventionatusi" helyzete, sok esetben ellenszegült a minisztérium központi intézkedéseinek; féltette kialakult municipális hatáskörét, befolyását. Ez a réteg 1848 végefelé egyre több alkalommal állt az orvoskar minisztérium-biráló szárnya mellé.69 Az említett kérelem követeli az országos főorvosi és az osztályigazgatói tisztség egyesítését. Stáhly személyét támogatták, de Sauer helyén szívesebben látták volna Bugátot 63 Uo., nov. 2. 64 Zétény Oy. : i. m. 27. lapján említi ezt a levélváltást, denem értékeli jelentőségének megfelelően. Varga E. : i. m. szerint dec. б-ig Sauer irányította a nemzetőrségi és honvéd orvosokat. Idevonatkozó jegyzeteiben nem is idézi a 2051. ein. számot. Ld. 565 — 567. 1. 65 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 2974. ein. sz. Az OHB Stáhlyhoz. 66 Uo., Sauer Ignáchoz. 67 Uo., Stáhly I.-hoz. 68 Uo. 1848: 2284. eb. sz. nov. 8. 69 Sauer Ignác nov. 25-én a nemibaj elleni küzdelem főorvosául Hrabovszky Jánost kinevezte, a budai orvosok ezt hatáskörükbe való beavatkozásnak minősítették, és tiltakoztak az intézkedés ellen. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, FIKM, Eg. ü. oszt., 1848, 13. kfő, 4., 6. tétel. 9 Századok 1978/2
