Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
306 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET országos főorvoshoz, Sauer Ignáchoz kerültek, aki elbirálta azokat, majd az osztályigazgató tanácsos adott végső formát az ügynek, mielőtt a miniszterhez terjesztette fel. Az országos főorvos önállóságának egyetlen területe volt a törvényhatósági orvosokkal való szakmabeli levelezés lebonyolítása, amelyet titkára segítségével végzett. A törvényhatóságokkal az osztályigazgató érintkezett.46 Az egészségügyi reformot érintő törvényjavaslatok, mielőtt az országgyűlés elé kerültek volna vagy törvényerőre emelkedtek volna, „részint mint rendeletek, minden hatóságokkal közöltettek, részint egyes ügyek elhatározásánál irányadóul szolgáltak".4 7 Az országos főorvos körvonalazatlan hatásköre, ill. az, hogy nem volt hatásköre, továbbá az a tény, hogy csekély működését is az egészségügyi osztályigazgató ellenőrködése mellett folytatta, sok zökkenőt idézett elő az osztály munkájában. Az osztály létszámát 1848 májusában a meglévőnél nagyobbra tervezték, a tervezésnél ugyanis gondoltak az erdélyi unió létrejötte után alkalmazandó erdélyi személyekre; tekintetbe vették, hogy szakembereket kell beállítaniok a horvát és tengermelléki tartományok egészségügye, a határőrvidéki vesztegzár-ügy valamint a hadorvosi tárgy intézésére.4 8 Az unió után egyes minisztériumoknál — pl. belügyi, pénzügyi — valóban sor került erdélyi származásúak alkalmazására, de az egészségügynél nem. A többiek alkalmazását a horvát és tengermelléki egészségügyhöz, Határőrvidékhez, a hadi események tették feleslegessé; a hadi egészségügy pedig az önálló katonaság megteremtése után hamarosan külön vonalon futott a Honvédelmi Minisztérium kebelében. Az osztálynak így valamennyi beosztottja keményen dolgozott, hogy legalább a kurrens munkát győzzék.4 9 Senki sem maradt távol, a hiányzó kollégák is a táborban vagy járványfenyegette területeken tevékenykedtek.5 0 A katonai egészségügy 1848 őszéig5 1 Amint a bevezetőben érintettük, 1848 októberéig, Ausztria és Magyarország kapcsolatának megszakadásáig, a magyarországi es. kir. sorezredek katonaorvosainak irányításában, kinevezésében a bécsi központi szerv, az Oberstfeldärztliche Direction ill. a magyarországi főhadi kormányok (Militär General Commando) mellett működő tábori főorvosi igazgatóságok (Stabfeldärztliche Direction) intézkedtek. Az önálló magyar Honvédelmi Minisztérium igen sokat „kínlódott" abban a felemás helyzetben, hogy felelős 46 Uo. 47 Id. Wagner Dániel: Jegyzetek az 1848-i földművelési, kereskedelmi s ipar minisztérium egészségügyi osztályának működéséről, gyógyszerészeti ügyek tekintetében. Gyógyszerészeti Hetilap, 1867/13. sz. 204. 48 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1848: 4311. ein. sz. dec. 2. 49 Wagner D. : i. m. Gyógyszerészeti Hetilap, 1867/14. sz. 221. 50 Fromm Pál fogalmazó az óverbászi katonai táborban tartózkodott a kolera miatt. Tormay a feldunai tábor orvosi rendelését végezte el és vezette azt a pesti visszavonulásig. OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, FIKM, Ein. oszt., 1848: 315. m. sz. jelentés а létszámról az OHB okt. 28-i körlevelére. — Uo., M. elnökség, OHB, Korm. elnökség, 1849: 1385. ein. sz. febr. 2. Tormay K. beadványa az OHB-hoz. — Az osztály munkájáról áttekintést adnak iratanyagának kútfőcímei. Ld. Fábián Istvánné: Az 1848 — 1849-i minisztériumi levéltár. (Levéltári leltárak 45). Bp. 1969. Soksz. kézirat. 51 A katonai egészségügyről két alapvető munka áll rendelkezésre, amely egymást kiegészítve majdnem teljes képet ad a témáról: Varga Endre: Az 1848/49. évi magyar hadsereg egészségügyi szervezete (Károlyi Emlékkönyv) Bp. 1933.564 — 590 és Zétény Győző : A magyar szabadságharc honvédorvosai. Bp. 1948. Utóbbi közli a honvódorvosok névjegyzékét. biográfiai adatait, pontos jelzetekkel.
