Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEREPE 269 kívül Csík József, Krizs Árpád, Griger Miklós lelkészek, Kocsán Károly, Korodi-Katona János, Homonnay Tivadar, Lakatos Géza, Székely János, Tobler János, Zibolen Endre is tagja lett. A párt új szervezeti szabályzatát Korodi-Katona terjesztette be, a pártprogramot pedig Lakatos Géza ismertette. Mindkettőt változtatás nélkül elfogadták. Vitára nem is volt ok, hisz az aktuálpolitikai változtatásoktól eltekintve a korábbi programok megismétlése volt. A kongresszussal ismét helyreállt az a helyzet, hogy a keresztény szakszervezetek és a keresztényszocialista politikai mozgalom egyesült. A pártkongresszus a községpolitikai és megyei politikai szervezkedést tűzte ki célul. Haller zárszavában aláhúzta, hogy a mozgalom támaszkodni kiván a keresztényszocialista szakszervezeti internacionálé segítségére is, mint külső háttérre.16 6 A keresztényszocialista párt azonban nem tudott kibontakozni. Ennek fő oka a hierarchia új álláspontja, s közvetlenül a már ismertetett Zichy Jánosféle tervek voltak. így a Keresztényszocialista Párt 1923 nyarán újra a fajvédők felé közeledett. Ekkorra kenyértörésre került sor Bethlen és Gömbös között. Augusztus elején megalakították a Fajvédő Pártot. Ismét megindultak a tárgyalások Gömbös, Friedrich és Haller vezetésével a szélsőjobboldali szövetség létrehozásáért. A megbeszélések 1923. augusztus 23-án eredményre vezettek: közzétették a keresztény politikusok ellenzéki szövetségének megalakulását: a deklarációt a fajvédő párt, a keresztényszocialista párt és egyes „keresztény nemzeti alapon álló ellenzéki képviselők" írták alá.107 Wolff most szembefordult Gömbösékkel és kitartott a kormány mellett, pontosabban ekkor már Zichy Jánosék felé tekintett. 1923. december 18-án bontott zászlót a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt. Ezzel megvalósult Zichy János és körének elképzelése, a konzervatív katolikus parlamenti párt létrehozása. Programja a konzervatív agrárius szellemben értelmezett kereszténydemokrácia — ahogy azt Wolff az alakuláskor kifejtette. Ez azonban nem jelentett mást, mint a Bethlen-rendszer struktúrájába illeszkedő katolikus politikát. Az új párt élére 5 tagú vezetőség került: Zichy János, Czettlcr Jenő, Ernszt Sándor, Hegyeshalmy Lajos és Wolff Károly személyében. Az új párt egyesítette az agráriusokat (Zichy—Czettler), a volt Néppárt konzervatív csoportját (Ernszt) és az „új irányzatok" közül a városi középrétegekre és katolikus polgárságra építő keresztény csoportokat (Hegyeshalmy, Wolff). Kimaradtak a pártból a szélsőségek: a keresztényszocialista csoport és a szélső-legitimisták (Andrássy-csoport), akik a beilleszkedésnek ezt a módját nem tudták, vagy nem akarták elfogadni.160 A konzervatív kereszténypárt megalakulásával végképp pontot tehetünk a keresztény politika, közte a keresztényszocialista politikai mozgalom forradalmi válság-166 EPL. Cat. 66/1191-1923; Nemzeti Újság, 1923. máj. 23.; ANép, 1923. máj. 23.; Népszava, 1923. máj. 29.; A Keresztényszocialista Párt programja. Bp. én. (1923. máj. 20 —21.). A Keresztényszocialista Párt szervezeti szabályzata. Bp. én. (1923. máj. 20 — 21.) 167 Nemzeti Újság, 1923. aug. 24., Világ, 1923. aug. 24. Fajvédők: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor, Zsilinszky Endre, Bell Miklós, Ullain Ferenc, Zsirkay János, Hir György. Keresztényszocialisták: Haller István, Homonnay Tivadar, Csik József, Haller József, Szabó István, Szabó József, Griger Miklós. Egyénileg csatlakozók: Friedrich István, Huszár Elemér, Lendvay István, Bogya János, Kiss Menyhért. 168 Nemzeti Újság, 1923. dec. 19. A Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt nyilatkozata (program); A Nép, 1923. dec. 20.
