Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEREPE 249 vezetőség került. Elnök Haller István, társelnök Bleyer Jakab, Huszár Károly, Pékár Gyula és Oláh Dániel lettek, míg az ügyvezető alelnökséget Vass József kapta. A felállás tükrözte a pártban maradt frakciókat: Haller és Oláh a keresztényszocialistákat, Bleyer a „nemzetiségi keresztényszocialista" csoportot, Huszár a néppártiakat, Pékár a volt munkapártiakat, míg Vass a kereszténydemokratákat képviselte.11 0 Az egységes kormányzópárt megteremtése felé tett lépés volt, hogy 1920. június 9-én a KNEP és a kisgazdapárti pártszövetség irányítására 24 tagú intéző bizottságot választottak. Reakcióként a keresztényszocialista szakszervezetek Vezérlő Bizottsága június 30-i ülésén az eddigi toleráns politikai állásfoglalások után kimondta, hogy „a keresztényszocialista munkásság vezetői haladéktalanul indítsák meg a munkálatokat az önálló Keresztény Szocialista Párt megalakítására. . . felszólítja a munkásság mindazokat a képviselőket, akik a nemzetgyűlési választásokon kimondottan keresztényszocialista programmal választattak meg, hogy vagy csatlakozzanak a párthoz, vagy pedig mondjanak le mandátumukról".11 1 Ezt a lépést két momentum motiválta: 1. A keresztényszocialista mozgalom a szociális reformpolitika végleges eltemetése előtti pillanatban így akarta az egységes párt megteremtését akadályozni. 2. Erre kényszerítette a munkások megváltozott hangulata, az ellenforradalmi mozgalmak számára kedvezőtlen külpolit ikai fejlemények. (Vörös Hadsereg sikerei, szállítómunkás bojkott.) Nyilván a keresztényszocialisták állásfoglalása is hozzájárult ahhoz, hogy Bethlen gróf 1920 júliusában még eredménytelenül kísérletezett az egységes kormányzópárt megteremtésével.11 2 1920. július 13-án mégis létrejött a kormányzópárt: a KNEP, a disszidensek és a kisgazdák szoros pártszövetsége. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Pártnak Prohászka lett az elnöke. Bethlen így nem vállalta a kormányalakítást, ezért a disszidens csoport vezetője, Teleki alakított kormányt.11 3 1920 derekán a főváros élén is megtörtént az alkotmányos viszonyok helyreállítása. A fővárosban a kereszténypárt kialakulása eltért az országostól. A fővárosért folyó küzdelemben a kezdeményezést a volt néppárti vezérkar ragadta magához. A közhangulat irányítását a Huszár-kormány idején Ernszt tartotta kézben. A néppárti csoport másik vezetője Sipőcz Jenő, a főpolgármesteri teendőkkel is megbízott kormánybiztos volt. A fővárosi kereszténypárt megszervezésében 1919 — 1920 fordulóján nem a Wolff—Csilléry csoport, hanem a néppárti-keresztényszocialista tábor játszott döntő szerepet. A fővárosi törvényhatóságiválasztásokat 1920. július 11-12-én bonyolították le. Az MSzDP itt Közli Rudai R.: i. m., 47. 110 Nemzeti Üjság, 1920. máj. 20. 111 A Nép, 1920. júl. 4., Magyar Kurír, 1920. júl. 1.; HIL. MNH. VKF. 15.040/1920-I/a.-19. cs.; uo., 15.182/1920-I/a.-19. cs. 1920. júl. 8., júl. 14-i jel. 112 HIL. Bp-i Kat. VÁP. 1920/3. júl. 15.; Világ, 1920. júl. 7. 113 OL. Filmtár. Mt. jkv. 11 599. d. 1920. júl. 21. Ügyvéd 8,5% 6,8% 6,8% 3,4% 3,4% Megyei tisztviselő Állami tisztviselő Magántisztviselő Orvos, katona
