Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
250 GEKGELY JENŐ is távol maradt. A keresztény-nemzeti irányzat „Egyesült Keresztény Pártok" néven 167, a liberális-demokrata csoport 73 mandátumot szerzett.11 4 A keresztény pártok győzelmét elősegítették a női választók, akik voksukat elsősorban rájuk adták. 1920. július 14-én alakult meg a Keresztény Községi Párt, a választásokon részt vett keresztény pártokból. Ideiglenes elnöke Szmrecsányi György lett. „Csakhamar változás következett be a vezetésben. . . be kellett vonni a keresztény egységbe a széthúzó erőket is, amelyek kívül állottak a Keresztény Szociális Néppárt keretein."11 5 A kereszténypárt egységének megteremtése — hasonlóan a nagypolitikához — a keresztényszocialista szárny háttérbe szorítása útján történt. Az elnökségről Szmrecsányi lemondott, helyébe július végén Wolff Károlyt választották. A párt vezetése a néppártiaktól a Wolff—Csilléry csoport kezébe ment át. Ernszték kompromisszumot kötöttek: Wolff és társai lemondtak az országos politikában való szereplésről, ezt átengedték a vidéken bázissal rendelkező, inkább agrárius beállítottságú Ernsztéknek. Ernszt viszont a fővárost engedte át Wolffnak, s kölcsönös támogatásról biztosították egymást. A Keresztény Községi Párt ilyen alakulása a keresztényszocialista bizottsági tagokat szorosabb összefogásra késztette. Ezért 1920 augusztus elején megalakították a párton belül frakciójukat, a Keresztényszocialista Városi Bizottságot. A bizottság élére Vass József állt, mint a párt szociálpolitikájának elismert szakértője.116 Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1920. augusztus 11-én tartotta alakuló közgyűlését. Wolff Károly programbeszéde szabta meg a keresztény községi politika irányát. Ez a program egyesítette magában a néppárt felekezeti politikáját, a keresztényszocialista program Lueger-féle változatát, és kiegészült a „nemzeti gondolat" jelszavaival. Ez utóbbit a fajvédőktől, Gömböstől vette át, akivel mint az ellenforradalmi titkos szervezetek egyik vezére került kapcsolatba. Wolff és pártja — 1920-ban a kereszténydemokrácia és keresztényszocializmus jelszavával — a keresztény középosztály, a városi közép- és kispolgárság érdekeit fejezte ki.117 1919 után a vidéken továbbélő keresztényszocialista pártok közül a legerősebb Győrött működött. A városi törvényhatósági bizottság 1920-ban keresztényszocialista többséggel alakult újjá. A Győr Városi és Megyei Egyesült Keresztényszocialista Párton belül az országosnál élesebben álltak szemben ez irányzatok. „A Giesswein Sándor prelátus keresztényszocialista elveit valló és politikáját támogató kisebbség a párt baloldalán foglalt helyet, ők a liberális eszmék hívei voltak, a politikai rendszer változását, demokratizálását követelték."11 8 A párt többsége a KNEP politikáját, Hegyeshalmy és Waigand győri képviselők útján támogatta. E „középutas" zömnek a bázisa a városi burzsoázia, volt. Az 1920-as évek elején azonban a párt tevékenységére a szélsőjobboldali csoport nyomta rá bélyegét. Ez intranzigens keresztényszocialista politikát követelt; a kormány és a város intézkedéseit nem tartotta elég radikálisnak, 114 Wolff Károly élete, politikája, alkotásai. Szerk.: Szigethy Ede, Bp. 1943. (A továbbiakban: Wolff-emlékkönyv) 70; Fővárosi Közlöny, 1920. aug. 17.; HIL. MNH. VKF. 16 996/1920-1/22. A néppárti-keresztényszocialista csoportból mandátumot szerzők közül ismertebb nevek: Ernszt, Vass, Homonnay, Haller I., Haller J., Szmrecsányi, Frühwirth, Miklós F., Schlachte, Krizs Á., Szabó József. A belügyminiszter által kinevezett 20 tag között szerepelt Giesswein, mint a Szent István Akadémia elnöke. 116 Wolff-emlékkönyv, 102. 116 Munkás Újság, 1920. aug. 8. 117 L. Nagy Zs.: i. m„ 22-23; Nemes D,: i. m., 163-161. 118 Dávid Lajos: Győr az ellenforradalmi rendszer idején. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Dávid L., stb. Győr. 1971. 474.
