Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
248 GERGELY J EU б Vanczák szerint ,,ha működhetnek a Keresztény Szociális munkások (sic !), valamint a Magyar Munkások Országos Szakszervezete, úgy adassék meg a jog a szociáldemokrata párt szakszervezeteinek újra való működésére is. Magyarországon is együtt dolgozhatik a háromféle munkáscsoport, kellő egyetértéssel a haza érdekében. "10 5 A z M SzDP vezetői a német példára hivatkoztak. A weimari köztársaságban megvalósult a három irányú szakszervezeti mozgalom együttműködése, amelynek alapja a nagykoalíció volt. A megbeszélésen Miákits is együttműködési készséget hangoztatott: ,,Mi készek vagyunk együttműködni a keresztényszociális munkástestvéreinkkel — jelentette be az MSzDP nevében, — de ezzel szemben mi is megkívánjuk a hasonló bánásmódot." A kormány a megegyezés feltételéül szabta, hogy az MSzDP nyíltan adja fel nemzetközi jellegét és helyezkedjék nemzeti alapra. Ezt a párt jobboldali vezetői sem tehették meg. A KNEP-en belüli csatározások fő motívuma a párt szétszakítása volt. A fúzió létrejötte óta jelen volt az a törekvés, amely a Keresztény Nemzeti Párt önállóságának helyreállítására, irányult. A volt KNP célja a hatalom egészének visszaszerzése, a koncentráció felszámolása volt.10 6 1920 március végén a kereszténypártban a következő áramlatokkal találkozunk : 1. A Friedrich—Csilléry—Ereky legitimista csoport (KNP). 2. Az ún. keresztényszocialista csoport (KSzGP), amely nem egységes; 3. A „grófi csoport", amely amiatt panaszkodott, hogy kiszorult a politikai szereplésből, és „velük szemben túlságosan előtérbe kerültek a keresztényszocialisták".107 A Friedrich-csoport pártból való kiszorításához a Huszár—Ernszt csoportnak a keresztényszocialisták támogatására volt szüksége. Mivel Haller most őmelléjük állt, Friedrich és 6 képviselőtársa 1920. április 12-én kilépett a KNEP-ből. Reorganizálták a Keresztény Nemzeti Pártot, amely céljait tekintve nem különbözött a KNEP-től, csupán intranzigenciáját és legitimizmusát hangsúlyozta jobban.108 Friedrichék távozásával egyidőben zajlott le az ún. „Teleki—Klebelsberg akció". 1920. április 16-án 22 képviselő aláírásával felhívást tettek közzé, hírül adva az egységes kormányzópárt megalakításán — a KNEP és a Kisgazdapárt egyesítésén — munkálkodó disszidens csoport megalakulását. Ennek magját a KNEP-beli Teleki—Klebelsberg, s a kisgazdapárti Pallavicini— Czettler csoport, tehát az agrárius-grófi politikusok, az uralkodó osztály közvetlen politikai exponensei adták. A szakadás után a KNEP fő ereje a néppárti keresztényszocialista csoport lett. A kilépések következtében a párt képviselőinek társadalmi összetétele is módosult. Tagjainak most már több mint 50%-át egyháziak, írók, újságírók és tanárok adták. A földbirtokosok (nagybirtokosok) számaránya jelentősen csökkent, a párt középréteg-lateiner jellege megerősödött. Ezek a változások is jelzik azt a folyamatot, hogy a nagybirtokos uralkodó osztály fokozatosan elfordult a KNEP-től.109 Májusban a KNEP élére új 105 OSzK. Kézirattár. Fol. H. 2071, 1920. máro. 20-i jkv. 106 HIL. Bp-i Kat. YÁP. 1920/3., febr. 7-i jel. 107 Világ, 1920. márc. 31., ápr. 3, 4. 108 Nemzeti Újság, 1920. ápr. 12.; Világ, 1920. ápr. 14.; Űj Nemzedék, 1920. ápr. 15. 109 Világ, 1920. ápr. 18. Ismertebb disszidensek Beniczky, Czettler, Hegyeshalmy, gr. Klebelsberg, őrgróf Pallavicini, gr. Sigray, gr. Teleki. Friedrich és a disszidensek távozása után a KNEP összetétele így alakult: Egyháziak Író, szerk., tanár Földbirtokos 27,1% 23,7% 16,9%
