Századok – 1976

Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II

238 GERGELY J EU б ban a Katholikus Népszövetség. A lakosság a keresztényszocialista párthoz csatlakozott. Győrasszonyfa 539 lakosa katolikus. 6 iparos, 3 kereskedő, 2 nagybirtokos, 50 kisgazda és napszámos. A község a földmívespárthoz csatlakozott. Győrság 1124 lakosú község, felekezetileg katolikus-református vegyes lakosság. 4 cipész, 2 kereskedő, 5 értelmiségi 5 tíz kh feletti kisgazda, a többi zsellér és napszámos. A nép szegény és szorgalmas, s minden áron földet akart. A község keresztényszocialista-párti. Pázmándhegy lakossága 622, felekezetileg katolikus, 1 kisiparos, 1 kereskedő, 105 kisgazda, 45 földmunkás. A lakosság a keresztényszocialista párthoz csatlakozott. Pázmándfalu lakossága 1009 lélek, felekezetileg a többség református, zömük kisgazda és gazdaparaszt. Politikailag a földmívespárthoz csatlakoztak. Nyúlfalu 1397 lakosa katolikus volt. 7 iparos, 1 kereskedő, 25 téglagyári munkás, 3 nagybirtokos, 144 kisgazda, a többi napszámos. December elején a falu földmívespárti. December végén már fele keresztényszocialista párti volt. Nyúlhegy község 1914 lakosa katolikus. 12 iparos, 2 kereskedő, 30 kisgazda, a többi napszámos és zsellér. A hegyközség agrárproletár jellegű. A lakosság azonban itt a földmíves párthoz csatlakozott. Nagybarátfalu 727 lakosából 2/3 rész katolikus, 1/3 evangélikus. Pártállásuk: 50 — 50% keresztényszocialista és földmívespárti. Nagybaráthegy 1165 lakosa katolikus. 2 iparos, 30 kisgazda, a többi földmíves és napszámos. A gazdák földmívespártiak, a lakosság többsége, a szegényparasztság és napszámosok keresztényszocialisták. Kisbarátfalu 432 lakosa katolikus. 1 iparos, 30 kisgazda, a többi földmíves és napszámos. Politikailag az egész falu keresztényszocialista. Kisbaráthegy 1296 lakosának 2/3-a katolikus, 1/3-a evangélikus. 2 kereskedő, 45 kisgazda, a többi földmíves és napszámos. A falu előbb egészében a keresztényszocialista ( párt mellett állt, december végén már a földmívespárthoz húzott. Nagyécsfalu 463 lakosa katolikus. 30 kisgazda, a többi földmíves és napszámos. A falu földmívespárti. Nagyécshegy 1465 lakos, katolikus. 2 iparos, 50 kisgazda, a többi földmíves és napszámos. A lakosság a keresztényszocialista pártot támogatta. „Ennek oka abban rejlik, — olvashatjuk a jelentésben, — hogy Nagyécshegy lakossága szegény, birtoktalan nép, míg Nagyécsfalu lakossága túlnyomó részt 20—30 holdas kisgazda." Pér község 2799 lakosú, felekezetileg vegyes. A keresztényszocialista és földmíves párt erőviszonyai egyenlőek. Ravazd község 1657 lakosa katolikus, és keresztényszocialista párti volt. Tápszentmiklós község 1277 lakosa felekezetileg vegyes, többségében kisgazda foglalkozásúak. Előbb a földmívespárt, majd a keresztényszocialista párt is megalakult a községben. Táp község 1355 lakosának 2/3 része református, 1/3-a katolikus. ,,A római katolikusok a keresztényszocialista párt hívei, míg a reformátusok a kisgazdapártban tömörülnek, . . . mert azt hiszik, hogy a keresztényszocialista párt győzelme esetén a katholikus papság nagy hatalomra tenne szert", — olvashatjuk a december 27-i jelentésben. A községben a földmívespárt volt többségben.8

4 Végül is a pusztai járás politikai állapotát decemberben úgy jellemezték, hogy a keresztényszocialista párt van többségben a földmívespárttal szemben. A járásban 12 falu keresztényszocialista, 6 falu földmívespárti, 1 falu közöm-64

Ld. FÁLt. Ker. korm. bizt. ir. Győr. 60/1919. ein. 1. doboz. „Sokoró". 1919. nov. 1.; uo., sz. n. Győr vm. kat. parság Heti jel. 1919. nov. 14.; uo., 131/1919. ein. 1. doboz. 1919. dec. 6.; GyÁLt. IV-401. d./102. Korm. bizt. ir. uo., 43/1920. 1919. dec. 19.; uo. 47/1920. 1919. dec. 27.; uo. 61/1920. 1920. jan. 2. Bőnyrétalap (2751 lakos, felekezetileg vegyes) és Mezőörs (1742 lakos, felekezetileg vegyes) községekről nem találtunk jelentést.