Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KEKESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEKEPE 239 bös.6 5 A megyében az agrárproletariátus és a szegényparasztság katolikus egyházi befolyás alatt álló elemei — valamint a kisiparosok, falusi értelmiségiek fogadták el a keresztényszocialista pártot. A gazdaközönség „annyira ellenszenvez minden szocializmussal, hogy a keresztényszocialista párt neve is antipatikus" előtte, ezért a Földmívespártban szervezkedett.66 Magyaróvárott szeptemberben alakult meg az egyesült keresztény pártok intéző bizottsága, a kormánybiztos-főispán közreműködésével. A gyűlésen Giesswein Sándor ismertette a keresztényszocialista párt programját. Az októberi politikai helyzetet a Moson megyei kormánybiztos úgy jellemezte, hogy az általános politikai irányzatok a keresztényszocialisták és a kisgazdapártiak. Szocialista agitációt a megyében nem tapasztaltak, sőt „lassan a józanabb munkásság körében is tért hódít a keresztény szocializmus".6 7 Sopron megyében egyedül a keresztényszocialista pártnak voltak komoly pozíciói. A megye kormánybiztosa október végén azt jelentette, hogy „a vármegye területén mindenhol folyamatban van a keresztény nemzeti pártok szövetségéhez tartozó pártok szervezkedése, különösen a keresztény szociális gazdasági párt szervezkedése folyik teljes erővel és olyan sikerrel, hogy ezzel ellenkező irányú politikai mozgalom felszínre jutása már most ki van zárva".6 8 A szervezkedés a megyei felekezeti viszonyoknak megfelelően, interkonfesszionális jelleggel folyt. Nagymartonban október 5-én kb. 4000 ember jelenlétében tartották a járási párt alakuló gyűlését. A szónokok az ágfalvi evangélikus esperes, egy soproni ügyvéd és Huber János katolikus lelkész voltak. A pártszervező bizottság a járás köz-I ségi elöljáróihoz felhívást intézett, amelyben felszólították őket a községi pártszervezetek megalakítására. A szervezkedés tehát hatósági jelleget öltött.69 A keresztényszocialista párt szervezése 1919 őszén Vas megyében a legitimisták kezébe került. A megyei párt vezetői Lingauer Albin és Mikes püspök voltak. Bár a párt a falura támaszkodott, a városi (szombathelyi és szentgotthárdi) katolikus középrétegek, kispolgárság és keresztény szakszervezetek jelentős számban tömörültek benne. A párt hangot adott ezen rétegek elégedetlenségének is.7 0 A keresztényszocialista hagyományokkal rendelkező vegyes felekezetű vidékek közül jelentős mozgalom bontakozott ki Pápán. A Pápai Keresztényszocialista Párt taglétszámát 1919 szeptember végén 4—5000 főre becsülték.71 A párt a kisgazdák támogatását földhöz juttatásukkal próbálta megnyerni. Október 30-án azzal a kéréssel fordult Bartos kerületi kormánybiztoshoz, járjon közbe gróf Esterházy Móricnál, hogy a környező hitbizományból a kérelmezőket kisbérlethez juttassa. A kormánybiztos a kérést pártolólag továbbította, de a hitbizomány ura elzárkózott a tárgyalások elől.7 2 Nagy teret kapott a keresztényszocialista párt Fejér megyében. A megyei párt zászlóbontásának az 1919. szeptember 1-i megyei törvényhatósági gyűlést tekinthetjük. A megyegyűlésen egyedül Griger Miklós sóskúti plébános mondott programbeszédet a 65 FÁLt. Ker. korm. bizt. ir. Győr. 131/1919. ein. 1. doboz. 66 GyÁLt. IV-401. d./102. Korm. bizt. ir. 47/1920. dec. 27. 67 Vas megyei Állami Levéltár (a továbbiakban: VÁLt.) IV-402. a/1-1919/199, ein.; uo., Nyugatmagyarországi korm. bizt. ir. 96/1919. ein. 68 FÁLt. Dunántúli közp. korm. bizt. ir. 6/1919. biz. 1. doboz. okt. 29. 69 VÁLt. IV-402. b/1919-972. ált. okt. 17. 70 Uo., IV-402. b/1919 —1072. ált, uo., 1920/848. ált. 71 Pápa ós Vidéke, 1919. szept. 19. 72 PÁLt. Ker. korm. bizt. ir. Győr. 709/1919-1/c. doboz.
