Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KEKESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEKEPE 237 pénzén a dorogi bányavidéken szervezkedett. Támogatást kaptak a Kőszénbánya Rt.-tői is. Még biztosabb hátteret jelentett nekik a románok helyét elfoglaló nemzeti hadsereg.6 0 A bányászok hangulata Tatabányán a megszállás után is ellenséges volt. Az összetűzés elkerülése végett a tatai szolgabíró a keresztényszocialisták nyilvános gyűléseit betiltotta. Bartos kormánybiztos figyelmeztette, hogy „ezen a kormányt leghatározottabban támogató pártnak működését nemhogy elnyomni, de hivatali kötelessége működését minden tekintetben előmozdítani".6 1 Hogyan alakult a politikai helyzet 1919 szeptember—december vége között Győr megyében ? A fővezérséghez küldött szeptember végi jelentés szerint Győrött a munkásság politikailag megbízhatatlan, „a megyei lakosság színe java keresztény nemzeti alapon állva sorjában tömörül a keresztény szociális és földmíves pártba. Csupán a teljesen vagyontalanok — a megye lakosságának igen kicsiny százaléka — nem vall nyíltan szint, miáltal megbízhatatlannak tűnik fel. Ezek csendőrörsök és bizalmiak erős ellenőrzése alatt állnak."62 A sokorói járás területén a Sokorópátkai Szabó István-féle földmívespárt az egész járásban megalakult, elnöke Yégh József tényőfalui földbirtokos volt. A párt egyedüli politikai szervezet a járásban. A tósziget-csilizközi járásban a földmívespárt 27 községben alakult meg, míg a keresztényszocialista pártnak egy községben volt szervezete. A pusztai járásban a földmívespártnak 2, a keresztényszocialistáknak 7 községben működött párt csoportja.6 3 Hiánytalan képet alkothatunk magunknak a pusztai járás állapotáról (20 község, 27 865 lakos). A fejlett paraszti árutermelő gazdálkodással rendel( kező Győr megyének ez a járása a legszegényebb. Itt található a pannonhalmi apátság, a győri püspöki birtokok és káptalani földek egy része. A lakosság zöme félproletár, napszámos és cseléd volt, felekezetileg többsége katolikus, a protestánsok kisebbségben vannak, de általában ők képviselik a birtokosparaszti elemet. Fokozottan jelentkezett az ipari proletariátus hiánya. Megfigyelhető a gazdasági és politikai, sőt felekezeti különbség faluk és hegyközségek között is. A falvakban a gazdák, a népes hegyközségekben az agrárproletárok éltek. Ebben a járásban a földmívespárt szorult kisebbségbe, a keresztényszocialista párt volt szervezettebb. A járási székhely, Győrszentmárton (Pannonhalma), 3286 lakosú katolikus nagyközség. A lakosság megoszlása: 194 kisiparos, 26 kereskedő, 58 tisztviselő, 246 kisbirtokos és 282 napszámos. A községben nagyszámú nem mezőgazdasági foglalkozású kispolgári elem található. A mezőgazdasági lakosság a földmívespártban, a többiek a keresztényszocialista pártban tömörültek, kb. 50—50%-ban. A földmívespárt és a kisgazdapárt fúziója után a győri keresztényszocialista központ Sokorópátkai Szabóval szemben képviselőnek jelölte dr. Strommer Viktorin bencés tanárt, akit még a háború előtti népszövetségi-keresztényszocialista szervezkedésekből ismerünk. Strommer élénk agitációba kezdett, és a község nagyobbik fele december végére keresztényszocialista lett. Nyalka község 805 lakosa katolikus volt. Foglalkozása szerint 4 iparos, 2 kereskedő, 4 nagybirtokos, 90 kisgazda, 73 napszámos, 12 cseléd. A népesség mezőgazdasági foglalkozású, 120 taggal működött a falu-60 FÁLt. Ker. korm. bizt. ir. 1919. eb. 204/1919-1. d., okt. 26. 61 Uo., Ker. korm. bizt. ir. 248/1919-1/b. doboz, okt. 25.; HIL. MNH. VKF. 1919/1. a. csop. 2061/2. doboz; uo., 1919/11. osop. 1121/63, 6. doboz; Népszava, 1919. szept. 30. 62 HIL. MNH. VKF. Il/a.-1432/1919-7. d. 63 Győr megyei Állami Levéltár (a továbbiakban: GyÁLt.)-IV-404. Alisp. ált. ir. 1919-X-6938.
