Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
A HABSBURG-RESTAURÁCIÓS KÍSÉRLETEK 19 5. Schober és Bants tárgyalásai Miután minden jel azt mutatta, hogy a kedvező diplomáciai helyzet ellenére Franciaország és Anglia a magyar kormány erőszakos ellenállása esetén nem szánják rá magukat határozottabb fellépésre Magyarország ellen, előtérbe került az a gondolat, hogy Ausztria a kisantant-államok — elsősorban Csehszlovákia — politikai segítségét kérje a Burgenland-kérdés megoldásához, amelyhez Beneê és Marek követ tárgyalásai biztató támpontot nyújtottak. 1921. augusztus 10-én Hainisch osztrák és Masaryk csehszlovák államelnök, valamint Schober kancellár és Benes külügyminiszter találkoztak a felső-ausztriai Hallstatt-ban. A találkozást megelőzően az osztrák külügyminisztérium politikai osztálya feljegyzést készített, amelyben kiemelte a tárgyalások során különösen hangsúlyozandó kérdéseket. Bevezetőjében megállapította, hogy Benes külügyminiszter sokkal nagyobb tekintélyt élvez a nyugati államok vezető politikusainak szemében, mint ezt pusztán csehszlovák külügyminiszteri tisztsége indokolná, ezért a tárgyalást fel kell használni arra, hogy BeneS révén a nyugati államok rokonszenvét is Ausztria felé fordítsák. Ennek érdekében nyomatékosan hangsúlyozni kellene, hogy a jelenlegi osztrák kormány szilárdan a „független Ausztria" gondolatát képviseli, mert reálpolitikai megfontolások alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az Anschluss-törekvések csak súlyosbítanák Németország és Ausztria helyzetét. A jelenlegi helyzetben Németország amúgysem lenne képes a hozzá csatolt Ausztriát gazdaságilag talpra állítani, sőt csatlakozás esetén a Németországra kiszabott háborús jóvátételek terhei Ausztriát is sújtanák, amit az osztrák népgazdaság képtelen lenne viselni. De ezen kívül az Anschluss Auszt• ria kulturális életét is hátrányosan érintené, mert a különálló osztrák kultúra a német szellemi értékek jelentős és megbecsült részét alkotja, viszont a teljes egyesülés az önálló osztrák kultúra elsorvadásához vezetne. A továbbiakban fontosnak ítélte annak hangsúlyozását, hogy Ausztria minden körülmények között kitart a köztársasági államforma mellett és mindent megtesz a Habsburg-restauráció ellen. Feltehető, hogy ebben az összefüggésben Benes fel fogja ajánlani a kisantant segítségét, illetve Ausztria és a kisantant együtt• működését, de ezt ajánlatos lenne udvariasan elhárítani azzal, hogy az osztrák karhatalmi erők kielégítő biztosítékot nyújtanak a Habsburg-restauráció ausztriai sikere ellen. Fontosnak és jellemzőnek találjuk a feljegyzés érvelését a kisantanttal való szorosabb együttműködés ellen: „A kisantant korántsem • élvezi a nyugati államok fenntartás nélküli egyetértését, ezért közeledésünket Franciaország politikai köreiben úgy értékelnék, mint az olasz vonalra történő átállást, hiszen Párizsban a kisantantot Olaszország hatalmi befolyásához sorolják. Németország is bizalmatlanul fogad minden lépést, amit Ausztria az utódállamok felé tesz, végül a jelenlegi helyzetben Magyarországra is tekintettel kell lenni." A Burgenland-kérdésben azt javasolta, amennyiben a csehszlovák kormány felajánlaná fegyveres segítségét, azt udvariasan vissza kellene utasítani azzal, hogy az osztrák kormány bízik a terület békés megszerzésének lehetőségében.4 1 A tárgyalások tényleg e kérdések körül forogtak. Benes kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben az Anschluss-politikát ki kell kapcsolni a lehetséges alternatívák közül. Rendkívül nagy érdeklődéssel beszélt az osztrák 41 HHStA. NPA. K. 822/13-16. 3*
