Századok – 1976

Krónika - Tudományos minősítések (Márkus Ferencné) 172/I

172 KRÓNIKA Vit aillée A Magyar Történelmi Társulat és a TIT budapesti szervezete történelmi szak­osztálya 1976. április 20-án a Kossuth Klubban vitát rendezett a mohácsi csatával foglal­kozó legújabb kutatásokról. A vitát vezették: Heckenast Gusztáv, Hermann Zsuzsanna, Perjés Géza, Rázsó Gyula, Szakoly Ferenc. (A vita részletes ismertetésére a Századok visszatér.) TUDOMÁNYOS MINŐSÍTÉSEK Jemnitz János, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 1974. október 10-én védte meg ,,A nemzetközi munkásmozgalom az első világháborúban (1914—1917)" c. doktori értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Zsigmond László akadémikus volt; a disszertáció opponensei: Galántai József, a történelemtudományok doktora, Erényi Tibor, a történelemtudományok doktora, Hajdú Tibor, a történelemtudományok doktora. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Jemnitz János doktori disszertációja széles horizontú, eredményes marxista szin­tézise a munkásmozgalom első világháború alatti, 1914—1917 közti történetének. Anyag­gazdag feldolgozás, amely valóságos tárházát alkotja a kor szocialista mozgalmaira vonat­kozó tudnivalóknak, s amely hazai és nemzetközi érdeklődésre egyaránt számot tarthat. A mű érdemei között külön említést érdemel az egyes munkásmozgalmi irány­zatok differenciált, árnyalt bemutatása. Az érintett témák sorában kiemelkedő helyet foglal el az oroszországi forradalmi mozgalom nemzetközi kapcsolatainak, hatásának sok új adatot és összefüggést nyújtó elmélyült ábrázolása. Az értekezés új eredményei között említhető a világháború szocialista értékelésé­nek (1914) számos ismeretlen elemet tartalmazó feltérképezése. Hasonlóképpen értékes eredmény a jobboldali munkásmozgalmi irányzatok sorában a különösen szélsőséges, ún. ultra irányzat szerepének pontosabb rajza. Jemnitz János disszertációja jelentős hozzájárulás az első világháború alatti nem­zetközi munkásmozgalom magyarországi ágának előbbreviteléhez és ösztönzéséhez. A disszertáció vitája során felmerült kérdéseket, a jelölt válaszait ós a disszertáció­val kapcsolatban kialakított végleges álláspontját a bírálóbizottság a következőkben foglalta össze: Az Adler-merónylet értékelése, az internacionalisták, illetőleg a háború szociál­demokrata segítőinek elhatárolása, a semleges országok munkásmozgalma. A bizottság ajánlatosnak tartja, hogy a szerző további munkájában tegyen újabb lépést a témakör elméleti rendszerezésének részletes kimunkálása irányába, főleg az inter­nacionalista, forradalmi irányzat történetibb nyomonkövetése, elvi és tárgyszerű körül­határolása irányába, s konkrét esetekben egyes centrista és jobboldali plattformok és személyiségek bírálatát fokozza. A bírálóbizottság kívánatosnak tartja, hogy az első világháború kivételes időszaká­val kapcsolatban jobban kitűnjenek a helytállás emberi elemei, hogy alaposabban tisztá­zódjék az internacionalista irányzat küzdelmének érzelmi és kulturális oldala. Javasolja a munkásmozgalom szövetségeseinek szélesebbkörű figyelembevételét, a semleges, illetőleg kelet-európai országok sajátosságainak közelebbi feltárását. A további kutatás javára válnék a tömegmozgalom és a pártvezetőségek, valamint a pártvezető­ségek és a kormányok, polgári pártok kapcsolatainak szorosabb összefüggésben történő tárgyalása. A bírálóbizottság — titkos szavazás alapján — egyhangúlag javasolta Jemnitz János részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1974. október 21-i ülésén javasolta a TMB Plénumának, hogy Jemnitz János részére a történelemtudományok doktora foko­zatot ítélje oda. A TMB Plénuma 1974. november 27-i ülésén Jemnitz János részére a történelem­tudományok doktora fokozatot odaítélte. *

Next

/
Thumbnails
Contents