Századok – 1976
Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I
A HABSBURG-RESTAURÁCIŐS KÍSÉRLETEK 13 via és Csehszlovákia szerződése létezett, másrészt Olaszország és Franciaország esélyei, hogy a Dunavölgy patrónusának szerepét betöltsék, annyira eldönthetetlenek voltak, hogy a nemzetközi közvélemény egy része a kisantant fogalma alatt gyakran még Olaszországot is értette. Benes például a király eltávolítását követelő jegyzékben nemcsak Csehszlovákia és Jugoszlávia, de Olaszország várható szankcióiról is beszélt.17 Annyira természetesnek tartotta Olaszország és az utódállamok érdekszövetségét. A királypuccs nemzetközi hátterében tehát Olaszország és Franciaország dunavölgyi rivalizálását is látni kell, ami Olaszországot arra indította, hogy az utódállamokkal együtt lépjen fel azon francia terv megakadályozására, hogy a Habsburg-ház égisze alatt Budapestre ruházzák a dunavölgyi vezetőszerepet. Az első királypuccs mindenesetre meggyorsította a kisantant összekapcsolódását és hozzájárult a francia külpolitika dunavölgyi törekvéseinek újraértékeléséhez. 1921. április 23-án Take Jonescu román külügyminiszter és Ferdinand Vaverka bukaresti csehszlovák követ aláírta a csehszlovák—jugoszláv szerződéssel analóg megállapodást.18 Benes csehszlovák külügyminiszter pedig haladéktalanul Párizsba utazott, ahol a francia külügyminisztérium politikai osztályvezetőjétől, Berthelot-tól ígéretet kapott, hogy az antant semmi esetre sem járul hozzá a Habsburg-család magyarországi restaurációjához.1 9 Ez az ígéret azonban még mindig nem jelentette a francia külpolitika teljes irányváltozását. Míg a királypuccs Magyarországon meglehetősen széles hullámokat vetett, Ausztriában a parlamentben képviselt pártok — különböző hőfokon I — egységesen elítélték Károly kalandos vállalkozását. A szociáldemokrata párt nevében Seitz, Adler és Eldersch interpellációt intéztek Mayr kancellárhoz és követelték, hogy 1. az osztrák kormány azonnal közölje a nagyhatalmakkal és az utódállamokkal, hogy a Habsburgok magyarországi restaurációját Németausztria békéjét és biztonságát fenyegető lépésnek tekinti. 2. Követelje a trianoni békeszerződés teljesítését, különösen Burgenland sürgős átadását. 3. Tegyen intézkedéseket a határok védelmére. 4. Amennyiben Habsburg Károly Ausztria földjére lépne, tartóztassák le és fogolyként szállítsák tovább tar( tózkodási helyére. 5. Mindazokat vonják felelősségre, akik segédkeztek abban, hogy Károly Ausztria területén átutazhasson.2 0 Mayr kancellár magáévá tette a javaslatok legnagyobb részét, míg a keresztényszocialisták szónoka, dr. Gürtler csupán arra szorítkozott, hogy —- Károly vállalkozásának legkisebb bírálata nélkül — kijelentse: pártja kitart a köztársasági államberendezkedés mellett és szemben áll minden jobb- és baloldali túlzással. A nagynémetek képviselője, Dinghofer, éles szavakkal elítélte Károlyt, akit — mint mondta — „álnok módon csempésztek át Ausztrián". Az osztrák ipari munkásság hangulatát jól szemlélteti, hogy Bruck an der Mur előtt Károly vonatának hosszú órákig várakozni kellett, mert a pályaudvaron több ezres tüntető munkástömeg gyűlt össze, hogy kifejezze tiltakozását a Habsburg-ház visszatérése ellen.21 Szombathelyen a király búcsúztatására kivezényelt falusi lakosság és katonaság „éljen a király, a viszontlátásra !" kiáltásokkal üdvözölte » "Uo. 51-52. 18 HHStA. NPA. K. 61/228. 19 HHStA. NPA. K. 822/60. 20 AA. Bonn. Po. 11. No. 2. Ungarn К. 111.966. 21 Brook-Sheperd : i. m. 328 — 329.
