Századok – 1976

Tanulmányok - Kerekes Lajos: A Habsburg-restaurációs kísérletek és az osztrák–magyar viszony 1922-ben 3/I

A HABSBURG-RESTAURÁCIŐS KÍSÉRLETEK 11 — azt írja, hogy ,,az ügy egészen másként zajlott le, ahogyan ezt az osztrák és német újságok fantasztikus beszámolói ábrázolták. A terv Murát herceg párizsi szalonjában, befolyásos francia politikusok és tábornokok találkozási helyén született, ahol Briand miniszterelnök is gyakran látott vendég. Az a gondolat, hogy Magyarországon újra a legitim uralkodót ültessék vissza a trónra, a Horthy-féle terror-uralommal való elégedetlenségből és abból az aggodalomból született, hogy Horthy uralmát a közeljövőben egy baloldali puccs megdöntheti és a fehér terrort újra a vörös terror és Magyarország bol­sevizálása követheti. Briandnak előadták a tervet, aki azt válaszolta: kísérelje meg Károly a visszatérést és számíthat Franciaország támogatására."1 4 Az egykori források után hivatkozhatunk Brook-Sheperd angol törté­nész 1968-ban kiadott és jelentős levéltári forrásokra, valamint emlékiratokra támaszkodó művére, melyben a szerző azt a meggyőződését hangsúlyozza, hogy Habsburg Károly restaurációs tervének legbefolyásosabb támogatója maga Briand miniszterelnök és külügyminiszter volt. Briand már a háború alatt megismerte Habsburg Károly nézeteit, és ennek alapján az volt a véle­ménye, hogy a katolikus monarchia sokkal alkalmasabb lenne a dunavölgyi német befolyás ellensúlyozására, mint a labilis osztrák köztársaság. Ebben a számításban — véli a szerző •— nem kis szerepet játszott az a körülmény, hogy 1921 kora tavaszán új lendülettel folytatódtak az Anschluss-mozgalmak, melyek kérdésessé tették az egész dunavölgyi térség jövőjét. A francia parla­ment sok képviselője, sőt miniszterek is szimpatizáltak a tervezett restaurá­cióval, de még baloldali és liberális körökben is elhangzottak olyan véle­mények, hogy a parlamenti rendszerre támaszkodó Habsburg-ház sokkal kedvezőbb lenne a magyar nép számára is, mint a fehér terrort gyakorló Horthy-Magyarország, nem szólva arról, hogy Károly Franciaország híve lenne, míg Horthy környezetében igen jelentős befolyást gyakorolnak a németbarát­revansista elemek. Számos csatornán keresztül folyt a közvetítés Párizs és Prangins között. A futárok útján történt üzenetváltások során Briand több ízben megerősítette: „Amint a kísérlet Budapesten eredménnyel járt és Károly kezébe vette a kor­mányt, hivatalosan el fogjuk őt ismerni és kényszeríteni fogjuk Magyarország szomszédait, hogy nyugodtan maradjanak. Ha a vállalkozás sikertelenül végződnék, természetesen semmit sem tudunk tenni." Az angol szerző — Zita és mások állításaira hivatkozva — azt is kifejti, hogy Briand és Károly szóbeli megállapodása nem korlátozódott pusztán az akció céljával kapcsolatos ál­talános rokonszenv kijelentésére, hanem 7 pontból álló, precízen megfogal­mazott titkos szóbeli szerződéshez vezetett, amelyben az alábbiakban egyez­tek meg: 1. Franciaország azonnal elismeri Habsburg Károly királyságát, amint az átvette a hatalmat Magyarországon. 2. Franciaország azonnal gazdasági kapcsolatokat létesít Magyarországgal. 3. Azonnali francia államkölcsönök Magyarországnak. 4. Franciaország katonai segítséget nyújt, ha Károly királyságát külső veszély fenyegetné. 5. Másrészről viszont Franciaország kötelezi magát, hogy nem kényszerít francia csapatokat Magyarországra, ha Károly ilyeneket nem igényel. " Hannák: Johannes Schober ... 69 — 70.

Next

/
Thumbnails
Contents