Századok – 1976
Történeti irodalom - George Barit si contemporanii săi. I. köt. (Ism. Miskolczy Ambrus) 1172/VI
1172 történeti irodalom A következő fejezetben a reformkori város önkormányzatáról van szó. Megtudjuk, hogy mindössze 1600 helyi lakosnak volt polgárjoga, ami feltűnően kevés az akkori összlakossághoz képest. Ezt Kossuth Lajos is szóvátette a Pesti Hírlapban. Ezek a patríciusok száztagú városi nagytanácsot választottak, amely megválasztotta a tizenháromtagú magisztrátust (másnéven szenátust) és az országgyűlésre delegálta a város két követét. Az események sodrában a várospolitika c. fejezet a tulajdonképpeni várostörténet. Egyes alcímekre külön is föl kell hívnunk a figyelmet: A bécsi kongresszus és Pozsony, A város és az országgyűlés 1825 — 27-ben, Gentz és Metternich 1830-ban, Reformerek és rendőrkómek 1832 — 1836-ban, Pozsonyi követ választás 1843-ban és Az utolsó rendi országgyűlés. Ez az utóbbi alfejezet feltűnően csonka. (Széchenyi, Kossuth, Deák, Kölcsey, stb. is jobb ós terjedelmesebb méltatást érdemelt volna.) Sas Andor ezt azzal indokolja, hogy a Mihály-kapu utcai országház tárgyalásainak ós a tanácskozásokon folyó küzdelmeknek az ismertetése az országos történet (szóval nem a várostörténet) feladatai közé tartozik. Ám az utolsó rendi országgyűlés eseményei azért is nagyobb méltatást érdemeltek volna, mert a túlnyomórészt németajkú városi polgárságot is fölrázták az országos ügyek iránti közönyéből. Végül a Művelődés című fejezetben van szó a pozsonyi iskolákról, köztük a királyi jogakadémiáról is, amely 1914-ben beolvadt az Erzsébet Tudományegyetembe. További alcímek a városi tudományos és irodalmi élettel, a helyi sajtóval és művészeti élettel foglalkoznak. A Palacky cseh történész ós Stúr szlovák literátor és politikus pozsonyi éveiről szóló alfejezetek, amelyek az eredeti kéziratban nem szerepeltek, utólagos kiegészítések. Különös figyelmet érdemel a Ferdinand von Lüttgendorf festőművésszel foglalkozó részlet, mivel Lüttgendorf tizenhat évig Pozsonyban élt ós alkotott, többek között műtermi kiállítás formájában ő rendezte itt az első művészeti kiállítást is. Sas Andor könyvének számos bírálója a művet torzónak minősítette. Tény az, hogy a már említett hiányosságokon kívül nem foglalkozik a katolikus és evangélikus egyháztörténeti vonatkozásokkal, s a gettóval sem, pedig a zömmel Pálffy-funduson letelepült pozsonyi zsidóság vonzáskörébe olyan hitközségek tartoztak, mint Bazin, Szene, Oroszvár, Köpcsóny és Hainburg. Ugyancsak nincsen szó a pozsonyi helyőrség történetéről sem, pedig itt volt hadtestparancsnok az 1848 szeptemberében a pest-budai hídon a forradalmi tömeg által megölt császári biztos, gróf Lamberg Ferenc altábornagy (,,Móg egy terra incognita" című könyvét magyarul írta); itt szolgált és itt is született Áulich Lajos alezredes (majdan honvédtábornok és aradi vértanú) és itt állomásozott a nagyobbrészt szlovák legénységű 2. Sándor gyalogezred, amely a szabadságharc idején a magyar oldalon harcolt. Ugyanakkor ki kell hangsúlyozni, hogy Sas Andor, aki elsőnek tárta fel a városi levéltár ide vágó anyagát, s 1938-ban kezdett hozzá annak feldolgozásához, nem folytathatta kutatásait más levéltárakban is, mert menekülnie kellett. A könyvhöz nem csatolták a szerző életrajzát, de ezt a hiányt a Madách Kiadó jóvátette azzal, hogy utólag kiadta Sas Andor biográfiáját Párkány Antal tollából. FOGABASSY LÁSZLÓ GEORGE BARIT SI CONTEMPORANII SÄI. I. KÖT. (Bukarest, Editura Minerva. 1973. 483 1.) GEORGE BARIT ÉS KORTÁRSAI George Barit (1812 — 1893) hagyatéka И 000 levelet őriz, s ezek 1973-tól 1976-77-ig tizenkét kötetben kerülnek közlésre és bemutatásra, a XI. kötet az idevágó levéltári forrásokat tárja az olvasó elé, a XII. kötet tanulmánya e levelezés történeti-kulturális értékét tárja majd fel. A forrásfeltárás és a közlés munkájával megbízott mintegy hétfőnyi munkaközösség a jelen, az első kötet közrebocsátásával tette meg az első és talán a legnehezebb, de mindenesetre a legfelelőségteljesebb lépést, hiszen a sorozat egészének iránytszabó ós minőségét alapvetően meghatározó kérdésekben kellett dönteni; mint a szövegközlés technikája és jegyzetelés módja, vagy az eltérő helyesírások és az archaizmusok megtartása. Feladók és címzettek levelei alkotják az egyes egységeket, amelyek élén néhány oldalnyi bevezetés taglalja George Barit ós levelezőtársai viszonyát, kitérve a levelezésben felvetődő lényegesebb kérdésekre. Á közlő nem hagy egy lényegesebb
