Századok – 1976

Figyelő - Helytörténeti kiadványok (Benda Kálmán) 1131/VI

figyelő 1139 megyebeli események általános áttekintését adja, elsősorban a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek magatartását vizsgálva. Kopasz Gábor a baranyai nemzetőrség létrejöttét és szerepét világítja meg, Kardhordó Kálmán a bólyi és sellyei Batthyány-uradalom helyzetét és magatartását ismerteti a jobbágyfelszabadulással adódó új helyzetben. Kiss Géza Táncsics Mihály baranyai fegyvertársának, Munkácsy Mihály szaporcai ref. lelkésznek a tevékenységére hoz új adatokat, míg Fáncsy József a császári csapatok 1849 januári bevonulásával megindult ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett erőfeszítéseket részletezi. Mándoki László közvetve a közvélemény alakulását figyeli, amikor az aradi vértanúk nótájának variánsait és elterjedését kutatja. A feldolgozások összeállításánál tapasztalható sokoldalúságot tükrözi a kötet forráspublikáló része is. Mindenekelőtt Náray János püspöki számtartó, Kelemen József pécsi kanonok és az 1849 tavaszán a honvéd seregek elől Grácba emigráló Horváth János főszolgabíró naplóföl jegyzéseit olvashatjuk, sorrendben Bezerédy Győző, Fényes Miklós és Szita László gondozásában. A korszak egymással szembenálló felfogásainak megütközését itt a résztvevők följegyzéseiben láthatjuk. Mindezt kiegészíti Noszlopy Gáspár, Kossuth Somogy megyei kormánybiztosának Baranya megyei vonatkozású iratanyaga 1849 május—augusztusából (41 irat, közreadja Andrássy Antal), majd a megye 1848 március — 1851. augusztus 13. közti okmánytára (sorszámozatlan iratok, 295—408.1. Közreadják Baranyai Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László és Tegzes Ferenc.) Baranya megye és Pécs városa 1848—49-es kronológiája (Tegzes Ferenc összeállítása) zárja le a színvonalas kötetet. Örömmel üdvözöljük a német és horvát nyelvű tartalmi kivonatokat, de nagyon hiányoljuk a név- és tárgymutatót, meg az illusztrációk jegyzékét (és sajnáljuk, hogy a nyomdailag különben szép kötet illusztrációi zömükben elmosódottak.) * 1961-ben jelent meg az „Olvasókönyv Zala megye történetéhez" (Id. Századok, 1963. 1114. 1.), az első megyei történelmi olvasókönyv, és tizenöt év alatt a példát egymásután követték megyéink. Volt közöttük, amely csak levéltári iratokat hozott, mások a nyomtatott, sőt irodalmi anyagot is megszólaltatták; az elsők a legszükségesebb magyarázatokra szorítkoztak csupán, hova-tovább mind jobban előtérbe nyomultak a korfestő leírások, végül már olyan is volt, ahol a szemelvényesen közölt iratok csak színezték, dokumentálták a történetíró összefoglalását. Vas megye olvasókönyvének szerkesztői, Horváth Ferenc, a megyei levéltár igazgatója és helyettese, Kiss Mária műfajilag a korábbi típushoz tértek vissza: könyvükben a dokumentumok beszélnek, a szerkesztők koronkint megadják a fejlődés általános jellemvonásait, iratonkint az elengedhetetlen magyarázatokat, különben háttérbe vonulnak. („Vas megye helytörténeti olvasókönyve." Összeállították: Horváth Ferenc és Kiss Mária. Szombathely 1975. 326 1. + 8 1. facsimile. Kiadta Vas megye Tanácsának Művelődési Osztálya, 1400 példányban). Az Olvasókönyv színes, az élet minden területére vonatkozó (talán a művelődéstörténet részesült kissé mostohább eljárásban), eddig szinte teljes egészében ki nem adott anyagot hoz, s különösen gazdag és sokoldalú a kapitalista korszak bemutatása, ami persze elsősorban azért lehetséges, mert viszonylag nagy terjedelmet kap (kezdettől 1848-ig, 800 évre 114 1. 1848—1970-ig 120