Századok – 1976

Figyelő - Helytörténeti kiadványok (Benda Kálmán) 1131/VI

11,34 figyelő a kezdeti jobbágyfelkelés szabadságharccá, az itteni sikerek tették lehetővé a felkelés — majd szabadságharc — társadalmi, katonai és politikai megszervezését." A kötet szerkesztőjének bevezetése levéltári tájékoztatónak nevezi a kiadványt, és a megyei levéltárban őrzött „tudományos értékű iratok repertóriumát" ígéri, a kis füzet azonban ennél jóval többet ad. Első ízben közli Rákóczi naményi pátensének hiteles szövegét, s általában bőven idéz az iratokból, ugyanakkor az események összefüggő áttekintését nyújtja. A kiadvány népszerűsítő céllal, a nagyközönség tájékoztatására készült, ezért is közli képeskönyv-szerűen a fontosabb iratok facsimiléjét. A bevezetésben külön is megemlített „tudományos kutatók", úgy is mondhatnánk: a történetírás számára persze hasznosabb lett volna, facsimile helyett az iratok teljes szövegének jegyzetelt közzététele a függelékben. * A Balaton északi partján fekvő, egykor Zala vármegyéhez tartozó, ma Veszprém megyei Káptalantóti történeti adatait szedte össze Horváth József plébános és adta közre sokszorosított kiadásában. (Horváth József : Káptalantóti története. Vörösberény. 1975. 134 1.) Munkája a régi plébánia-történetek nyomdokain halad, részletesen szól az egyházi épületek és intézmények múltjáról, de a község lakóinak életéről is. A győri káptalan jobbágyfalujának középkori napjait főként Holub József kéziratos megyetörténete alapján próbálja kiemelni a szürke egyhangúságból, a 18. századdal azonban egyszerre megszínesednek adatai, egyrészt a plébánián vezetett házi krónika, másrészt a különböző, főleg egyházi levéltári iratok, följegyzések, összeírások, szerződések adatai nyomán. A munka értékét ezek az új adatok, nem egyszer teljes egészükben leközölt iratok adják, a határhasználatra, a gazdálkodás módjára, a terméseredményekre, a falu egyházi és művelődési életére. Különösen érdekesek az iskoláztatásra vonatkozó adatok. Az iskolamestert 1736-ban említik először, 1770-ben már külön helyiségben folyik a tanítás (a mester két szobájából az egyikben), de a tanító még 1815-ben is egyszemélvben kántor és harangozó is. Szerződése szerint köteles „felhő eleiben nyáron addig, míg a terhes felhők be nem érkeznek a határba, mind a három haranggal együtt 3versetharangozni". Horváth József könyvének Előszavából értesülünk róla, hogy még 1970-ben megalakult a Veszprémi r.k. egyházmegye Egyháztörténeti Munkaközössége. Kíváncsian várjuk a további munkákat, reméljük kutatási szorgalomban és lelkiismeretességben nem maradnak el Horváth kötete mögött. * ízléses borítólappal, színes és fekete fényképmellékletekkel díszítve jelent meg Hatvani Dánielnek a Baja melletti Felsőszentiván történetét ismertető munkája („Szent Ivántól Felsőszentivánig." Kalocsa 1973. 164 1. Kiadta a Felsőszentiváni Községi Tanács 2000 példányban). A könyv népszerű formában, olvasmányos stílusban ismerteti az először 1396-ban említett, a középkorban a kalocsai érsekség, majd a Czobor-család birtokába tartozó, a török hódoltság után bunyevácokkal betelepült falu múltját, a legrégibb időktőí napjainkig. A régebbi időkre inkább csak krónikás modorban hozza az irodalomban föllelhető szórványos adatokat, az utolsó száz év történetére azonban kéziratos forrásokat is idéz, s szóbeli visszaemlékezéseket is közöl. Kisebb