Századok – 1976

Figyelő - Helytörténeti kiadványok (Benda Kálmán) 1131/VI

Helytörténeti kiadványok Művelődéstörténeti szempontból úttörő jelentőségű munkát végzett Fekete János, aki felkutatta Kiskúnfélegyháza utcaneveinek történetét. (Fekete János: Kiskunfélegyháza településfejlődése és utcaneveinek története. Hely nélkül 1974. 167 1. + 1 város-térkép. Kiadta Kiskúnfélegyháza város Tanácsa.) A szerző az indítást nyelvészeti oldalról kapta, de kutatási és feldolgozási módszere, problémalátása és így az eredmény is történeti: az utcanevek alakulásán, majd hivatalból történő sűrű megváltoztatásán át érdekes és fontos adalékokat kapunk az utolsó 150 év politikai és világnézeti alakulásához, illetve az országos világnézeti és politikai irányelvek helyi lecsapódásához. „Az . . . utcanévadások személynévi jellege mindig alkalmazkodott a politikai áramlatokhoz és változásokhoz . . . Sokszor minden különösebb ok nélkül, figyelmen kívül hagyva a helyi hagyományokat, változtatták meg az utcák nevét." így aztán a népi eredetű, helyi jellegű utcanevek a múlt század derekától kezdve Félegyházán (de nyilván másutt is) egyre jobban eltűnnek, hogy helyükbe a millénium korának városi vezetősége a nemzeti történelem „nagyjait", vezéreket, királyokat, politikusokat rakja, előbb a kiskun parasztság 48-as függetlenségi hagyományainak szellemében, majd a 67-es, végül pedig ellenforradalmi nézőpontból válogatva a múlt és az akkori jelen nevei közt. Fekete János könyve azonban sokkal több a nevek változását tükröző érdekes adattárnál. Kiterjedt és alapos levéltári kutatásokkal nemcsak a nevet, hanem az utcák történelmét is kinyomozta, keletkezésükről, nyomvonaluk alakulásáról, fontosabb házaikról egyaránt tudósít. A bevezető tanulmány pedig a város településtörténetének kitűnő összefoglalását adja. Nemcsak a korábbi munkák eredményeit fogja össze és rostálja meg kiterjedt anyagismerettel, hanem új, eddig nem ismert adatokat tár fel a város újratelepülésére és tanyásodásának történetére. Reméljük munkája más települések történeti kutatói közt is követőre talál. * II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a Nógrád megyei Levéltár és a Könyvtár sokszorosított alakban „dokumentumválogatást és ajánló bibliográfiát" adott közre a kuruc szabadságharc megyei vonatkozásairól. (A Rákóczi-szabadságharc és Nógrád megye.) Összeállította: Czipó Ernőné és Leblancné Kelemen Mária. A Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár és a Nógrád megyei Levéltár kiadványa. Szerkeszti: Schneider Miklós. Salgótarján. 1976. ívrét 69 1. Kézirat gyanánt.) A kiadók elsődleges célja, „hogy jól felhasználható nyersanyagot bocsássanak közkézre, amelyet az érdeklődők eredményesen építhetnek be a jubileumi megemlékezések kapcsán