Századok – 1976
Beszámoló - A sárospataki nemzetközi tudományos ülésszakról (Zachar József) 1070/V
a sárospataki ülésszakról 1089 Heckenast Gusztáv kandidátus, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa A merkantilizmus és Rákóczi gazdaságpolitikája című korreferátuma bevezetőjében megállapította, hogy a Rákóczi-szabadságharc független magyar állama a Habsburgok magyar királyságának államszervezetét váltotta fel, és ez egyrészt szakítást jelentett az előzményekkel, másrészt azonban megváltozott körülmények közötti folytatást, a nagyjából azonos állami feladatok és az azokat végrehajtó személyek azonossága miatt. így a Gazdasági Tanács a Magyar Kamara funkcióit vette át, Rákóczi ugyanakkor fenntartotta a főkamaragrófsági szervezet korábbi különállását a centralizációt elősegítő politikai megfontolásokból. A Habsburg-birodalom gazdaságpolitikájában az 1660-as évektől merkantilista szemléletű intézkedéseket tettek a kameralisták a Franciaországhoz viszonyított gazdasági elmaradottság felszámolása érdekében, és felmerül a kérdés, Rákóczi állama átvette-e ezeket. Az iparfejlesztés elsősorban a fegyver- és lőszergyártás területén érvényesült, általában a céhes kézművesség keretei között. Állami kezdeményezésre alapítottak néhány új üzemet, de ezek sem különböztek a meglevőktől. Egyetlen technikai újítást a bombagyártás merkantilista érvelésű magyarországi meghonosítása jelentett. Ez, valamint karmazsingyártó török mesterek huszti letelepítése már húsz évvel korábban felvetett ötlet volt. Bár szerények a Rákóczi-kori iparfejlesztés eredményei, a független magyar állam a gazdasági szakértők által javasolt lépéseket megtette, így a szabadságharc nem törés, hanem folytatás a fejlődésien. A külkereskedelem nagy jelentőséghez jutott, mivel a katonaság fegyverzetét, egyenruháját jelentős részben importtal kellett volna biztosítani. Az ország azonban szegény volt, hiányzott az arany- és ezüstpénz. Rákóczi ezért igyekezett a külkereskedelmet állami ellenőrzés alá helyezni, bár csekély eredménnyel. Első intézkedése az 1705 júniusi egri országos kereskedőgyűlésen az ezüstpénz kivitelének megakadályozását és behozatalának előmozdítását célozta. Rákóczi 1706. július 22-i, a megyékhez intézett rendelete az 1703—1704-es belföldi árszínvonal fenntartását célozta, ugyanakkor az importról szólva a luxuscikkek és a szükséges behozatali cikkek megkülönböztetése merkantilista szellemű volt. Az 1706-os fegyverszünet alapján biztosított szabad cserekereskedelem az osztrák tartományok és Magyarország között szintén a merkantilista elméletnek felelt meg, bár a pénzhiány is indokolta, hogy Kőszegen és Szakolcán morvaországi textiliáért szarvasmarhát hajtott fel a magyar fél. Rákóczinak a rézpénz bevezetésére tett lépése, amikor 1704 elején felhatalmazást kért és kapott a megyéktől egy millió forint értékű rézpénz forgalombahozására az ezüstpénz pótlására, merkantilista ötlet. Rákóczi sugalmazója ismeretlen, de Wilhelm Schröder 1686-ban megjelent Fürstliche Schatz- und Rentkammer című művében javasolta a réz-váltópénz verését. Rákóczi államának vezetői ismerték tehát a kameralista elmélet lényeges elemeit , s ha nem is hivatkoztak erre, gyakorlati gazdasági tevékenységükben alkalmazták ezeket. Bánkuti Imre kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetője, A szabadságharc államának gazdasági szervezete című korreferátumában azt fejtegette, hogy az abszolutista államapparátus kialakulásának jellemzője a gazdasági ügyeket intéző hivatalok szerepének megnövekedése: az állam és az állandó hadsereg fenntartása szükségessé teszi ugyanis az állami bevéte-6*