Századok – 1976

Beszámoló - A sárospataki nemzetközi tudományos ülésszakról (Zachar József) 1070/V

A sárospataki nemzetközi tudományos ülésszakról A Rákóczi-emlékév kiemelkedő jelentőségű eseményének színhelye volt 1976. május 24—28. között a sárospataki Rákóczi-vár: a Magyar Történelmi Társulat itt nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából a Rákóczi Emlékbizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, az Oktatásügyi Minisztérium, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Sárospatak város tanácsa, valamint az MTA Irodalomtudományi Intézetének 18. századi munkaközössége támogatásával. A hazai tudományos életet képviselő mintegy 150 történész, irodalomtörténész, művelődéstörténész, egyháztörténész és nyelvész mellett résztvett az ülésszakon Ausztria, Bulgária, Franciaország, Kanada, Lengyelország, az NDK, az NSzK, Románia, Svédország, a Szovjetunió és Törökország e korszakkal foglalkozó 25 kutatója is. A megnyitó ünnepségen, amelyen párt-, állami és társadalmi életünk számos képviselője is megjelent, Sinkovics István kandidátus, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, mondott beszédet. Megnyitójában vázolta a korabeli magyarországi állapotokat, az újra egyesített ország helyzetét, a rendek és a Habsburg-ház kapcsolatát. Szólt II. Rákóczi Ferenc családi hagyományairól, személyiségéről. A szabadságharcra rátérve hangsúlyozta: Rákóczi felismerte és megalkuvás nélkül vállalta az ország fejlődését szolgáló történelmi feladatokat, az önálló állam megteremtését és a feudális társadalom korszerűsítését. Ezután Rákóczi és Sárospatak kapcsolatáról beszólt, felidézte a gyermek, az ifjú férj és a szabadságharc vezérének sárospataki napjait. Befejezésül kiemelte a szabadságharc európai keretek közötti vizsgálatának jelentőségét, amelyre ez az ülésszak vállalkozott. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Sárospatak város nevében dr. Ladányi József megyei tanácselnök üdvözölte az ülésszak résztvevőit és a szabadságharc történelmi jelentőségét, haladó hagyományait, a felkelő jobbágyok élén zászlót bontó Rákóczi hazafiságának ma is eleven ihlető erejét méltatta. Május 24-én délelőtt a megnyitó ünnepséget követően hangzott el Köpeczi Béla akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesének, A Rákóczi-szabadságharc és Európa című előadása. (Szövegét lásd az 1009 — 1017. lapon.) Ezután került sor az ülésszak résztvevőinek a jelenlétében a felújított és újrarendezett Rákóczi Vármúzeum kiállításainak a megnyitására. Fülep Ferenc, a történelemtudományok doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatta be az érdeklődőknek a Rákóczi-emlékkiállítást és az évforduló alkalmából meghirdetett megyei képzőművészeti pályázatra, valamint a Képző-