Századok – 1976
Tanulmányok - Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1052/VI
1064 BÁJT IMRE Thököly párthíveivel, mert a törökkel szövetkeztek. Magyarországnak elveszett szabadságán való kesergés c. szép hazafias versében4 5 ily strófákat olvasunk : Azelőtt strázsája, volt hazánk bástyája az kereszténységnek, Nevezetes híre majd égig felére magyar nemzetünknek Szüntelen nagy kárt tett, ellent állott s vetett pogány ellenségnek Magyarnak üstöke, zabolázó féke vagyon már kezében, Esküdt az pogánynak, töröknek, tatárnak minthogy hivségében, Levágja barátját, atyafiát s bátyját öldöklő mérgében. Törökkel, tatárral fölötte nagy kárral országunkat rontja, Ontja kereszténynek, vérit nemzetének s hazánkat pusztítja, Kegyetlenségével s törökösségével Istent is boszontja. Utalhatunk arra is, hogy a Thököly haditanácsa c. kuruc propagandaköltemény4 6 szintén érezteti: a fejedelem főtisztjei, régi törökverő hősök, nem habozás nélkül állnak a félhold pártjára. Itt kell megjegyeznem, hogy Tofeus Mihály is több ízben elítélte a kurucságot, a bujdosók mozgalmát, még az Apafi—Teleki-féle hivatalos politikával szemben is. Okai természetesen mások voltak, mint Koháry Istvánéi: II. Rákóczi György hadjáratainak tanulsága késztette óvatosságra, az erdélyi hatáskört meghaladó politika kárhoztatására. Nem volt ínyére egyébként a Wesselényi Pál vezette bujdosók nagyhangú nemesi retorikája sem. Másfelől az óvatos kétkulacsosság a felvidéki nemességnek is eléggé állandó magatartása volt, amint azt pl. Gyöngyösi István költészetének eszmevilága pregnánsan bizonyítja. Ennek ugyan az ellenkezőjét is próbálták bizonyítani,4 7 a felsorakoztatott érvek azonban, legalábbis Gyöngyösi tekintetében, nem tudtak meggyőzni. A 17. század nemesi és prédikátori ideológiája sokszínű, nem egy ponton ellentmondásos nemzeti tudatot örökített a Rákóczi-korra. Várkonyi Ágnes 1974. évi pécsi előadása, amelyben a fegyvert fogott jobbágyok nemzeti tudatáról adott plasztikus képet, helyesen állapította meg, hogy ezt a nemesi eszmevilág és a prédikátori írásbeliség alakította, de ezt az ideológiát, nemzet fogalmát ,,a jobbágykatonaság saját társadalmi törekvéseivel, osztályharcos tartalommal telítette" 4 8 A Rákóczi-kor paraszti gondolkodásának igazi nyitját szintén irodalmi alkotások: a szegénylegény énekek és a Csinom Palkó elemzése adta kezünkbe. Eddigi részletes szemlénket több irányba is ki kellene még terjesztenünk, főként a 17. század második felének vitairataira. Egyrészt a Sámbár Mátyás, Kis Imre, meg Czeglédi István, Matkó István, Pósaházi János vívta teológiai színezetű polémiákra gondolunk, amelyeket többnyire csak címükben, a mulatság okáért szoktunk emlegetni (X ut tök, Vén bial orrára való karika stb.), noha ezek a felekezeti összecsapások számos, a közgondolkodást nagyon is alakító eszmét tartalmaznak. Ezúttal azért nem térünk ki 45 Szemelvények Balassi Bálint- követőinek verseiből, Pozsony—Budapest, 1903, 44 — 45 (kiadta Bán Aladár). 46 Magyar költészet. . . id. kiad. 210 — 216. 47 Agárdi Péter : Rendiség és esztétikum, Bp. 1972. 48 A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei, Pécs. 1974. 41.
