Századok – 1976

Tanulmányok - Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1052/VI

1054 BÁJT IMRE volt — már magán a protestáns filozófiai gondolkodáson és az oktatáson belül is inkább kerékkötő volt, mintsem a modern gondolkodás előkészítője. Tévednénk ugyanis, ha a helyzetet idealizálnánk. Descartesnak is voltak igen heves hazai támadói a protestánsok soraiban (pl. Bayer János vagy maga Pósaházi), s az aristotelési skolasztika védelmezői már Tolnai Dali János reformjai ellen is azzal tiltakoztak, hogy a deákokat — a jövendő papjait — a „körmüktőlfoguktól" (érted: a vitakószségtől) fosztják meg.8 Az aristotelési alapozású skolasztika viszont teljes hatékonyságával élt, soha kétségbe nem vont érvényességgel, a katolikus filozófiai gondolkodásban. Elég, ha itt Kéry János gróf Universa Philosophic/, Scholastica c. nagyszabású három kötetes művére utalunk. A pálos generális (később szerémi, csanádi és váci püspök) 1673-ban Pozsonyban megjelent egyetemi tankönyve (RMK II. 1325) 1327 folio lapot tölt meg, s mint munkateljesítmény tiszteletreméltó, forrásai azonban annyira a jezsuita újskolasztikából valók (Aristoteles, Suarez, Leonardus Lessius s maga az Aquinói), hogy korszerű gondolatot aligha találunk benne. Egyszer mégis érdemes lenne vele foglalkozni, legalább azt tudnók meg az ilyen vizsgálódásból, mit céfol, mivel vitatkozik. A legnagyobb terjedelmű II. rész (501 lap) éppen a fizikát tárgyalja. Zemplén Jolán kitűnő fizikatörténete Kérynek a nevét sem említi, minthogy a könyv címe szinte elfedi tartalmát,10

nem gondolhatott rá, hogy fizika is lappang benne. A római Collegium Germanicum et Hungaricum elöljárói egyébként Kéryt ingenium excellens-ként, magnorum talentorum-n&k jellemezték.11

Kétségkívül kora legragyogóbb latin szónoka volt (ő temette Zrínyi Miklóst), s mint történetíró is nevezetes, a Mártis Turuci ferocia szerzője.12

— A jezsuita filozófia egyik hivatalosa képviselője volt Szentiványi Márton nagyszombati egyetemi tanár, aki a Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea hét kötetében (1689—1709) a legtarkább anyagot hordotta össze az érdekes tudnivalóktól a legképtelenebb ízetlenségek ig, mindig a hatalom és megfellebbezhetetlen tekintély hanghordozásával és fölényes türelmetlenségével. (Ismeretes, hogy a heliocentrikus világképet mereven elutasította.) Szentiványi típusa lehetett azoknak a jezsuitáknak, akik miatt Rákóczi Ferenc nem szenvedhette ezt a rendet.13 Nyilvánvaló, hogy a vallási ideológia szerint megosztott magyar művelődés társadalmi alapjai és külföldi kapcsolatai sem lehettek azonosak, Turóczi-Trostler József már 1934-ben, A magyar szellem europaizálódásánafc első formái c. tanulmányában színes képet festett a katolikus magyarság osztrák, délnémet, olasz kapcsolatairól és szembeállította velük a protestáns (főleg református) magyarság nyugatnémet, holland, angol, majd svájci összeköttetéseit.1

4

Nem utalt azonban e szellemi vezetőréteg társadalmi hovatartozásá-9 Makkal László: A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen, Bp. 1952, 89. 10

Bathó István: Kéry János élete és művei, Bp. 1911. 47 — 48. — Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig, Bp. 1961. 11

Veress Endre: Matricula et Acta Hiingarorum in XJniversitatibus Italiae studentium. Vol. 2-dum. A római Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. I. Anyakönyv (1559 —1917), Bp. 1917, 57. 12

Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI —XVII. századi magyarországi történetírás történetéből, Bp. 1975, 431—435. 13

Mátrai László : i. m. 141 —147. — Rákóczinak a jezsuitákról vallott nézetei az 1706-os Responsióban olvashatók. Lásd Ráday Pál iratai, I. 705. skk. (különösen a 714 — 717. lapon). 14

Bp. 1934. Különlenyomat a Balassa-Emlékkönyvből, 160 — 166.