Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ES ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 102 ö Rákóczi munkácsi posztógyártó üzemében ugyanazért háborogtak, mint a máramarosi sóvágók, a tokaji kapások, vagy a sörfőzők, vagy a selmeci, szomolnoki bányászok: rézpénzben kapott bérük semmit nem ér, ráadásul a szükséges élelmet sem tudják megvenni, mert nincs.6 5 Leghangosabb azonban a vitézlő rend szava, mert az általános válság minden következménye rajtuk •csattan: a földesurak a brezáni szerződéssel és a vetési rendelettel szemben a feudális földtulajdon jogán szorították úrbéri szolgálatra hozzátartozóikat, vagy kiűzték őket telkükről. Zsoldjukat rézpénzben kapták, ellátásukkal sokhelyütt gyalázatos visszaéléseket követtek el. Családjukat közterhekkel sújtotta a vármegye, a főtisztekben nem bíznak, ós az ezredekben nyíltan beszélik: hiába ontották vérüket, a nemesek nem akarják, nem merik a szabadságot. Földeket, szőlőket foglalnak el és osztanak ki maguk között a katonák, az úrbéres rendszeren kívül akarják megvetni a lábukat. Szabadságukról törvényt, .a terhek és javak elosztásában új rendet követelnek.6 8 Jobbágyok, vitézek, kézművesek, bányászok osztályharca közös gyökérzetből eredt és egyazon célba talált: a feudalizmus régi rendszerében nem lehet önálló államot építeni, az állami függetlenség a feudális rendszeren belül ugyan, de országos érvényű társadalmi reformokat kíván. Rákóczi a reformok útjára lépett: letörte a rendi ellenállást és az ónodi országgyűlésen kimondják a közteherviselést, vagyis bevezetik a jövedelemre épített, a nemesség mentességét felszámoló új adórendszert. Megfelelő előkészítés után most kap hajdúvárosi kiváltságot Gönc, Diószeg és Tarpa, s a sárospataki országgyűlés törvényt hoz a jobbágykatonák szabadságáról. A fegyvert viselő jobbágyok a háború végén szabad földön vagy faluban telepedhetnek le. Tarpa lakói szabad kereskedési jogot is nyernek. „Jóllehet mind ekkoráig is, minek utána . . . nemzetséges fegyverünket fel kötöttük mindenkoron az volt feltett első szándékunk, hogy a Haza lakásainak sérelme nélkül az fegyverviselő rendeknek . . . vigasztalást. . . nyújthassunk ..." — írta Rákóczi.67 Az érdekegyesítés politikáját nem adta fel: Gönc úgy lett szabad, hogy földesurait az államhatalom kasszájából kárpótolják elvesztett jobbágyaikért. Ebben a megoldásban az országos érdekegység megteremtésének olyan, a polgári nemzetre messze előre mutató csíráját látjuk, amely csak 1848 gyökeresen más viszonyai között fog majd történelmi jelentőségének teljességében kibontakozni.6 8 Sok vita zajlott és zajlik arról, hogy a jobbágykatonaság szabad paraszti útja hordozott-e, hordozhatott-e reális fejlődési tendenciákat a feudális Magyarországon.6 0 Hogy máig nem sikerült e kérdést megnyugtatóan tisztázni, annak, úgy vélem, az az egyik alapvető oka, hogy a katonáskodó jobbágyok ügyét a korabeli társadalom és államhatalom összefüggéseiből kiragadva, mint-65 Esze T.: Tarpa és Esze Tamás. Tarpa 1966. 111 — 113. Várkonyi: 1964 i. m. 368 — 369. Heckenast: 1959 i. m. 115—116. 06 Pach Zs. P.: i. m. 56. Várkonyi: i. m. 1964. 369, Esze T.: i. m. 1966. 126 — 127. A parasztvármegye keretei közé épülő mozgalomról: Szakály F. : Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Bp. 1969. 106-107. 67 Szerencsi tábor 1708. szept. 30. MTAK. Kézirattár Oklevelek. 68 Várkonyi: Az ónódi országgyűlés történelmünk távlataiban. Borsodi Szemle, 1967. Szendrey 1. : Gönc hajdúszabadságlevele 1706-ból. H. n. (1969). 69 RáczI.: A hajdúk a XVII. században. Debrecen 1969. 188 — 190 és uő. : Ц. Rákóczi Ferenc kuruc katonáinak hajdúszabadságáról. Rákóczi-kori tudományos ülésszak 1973. szeptember 20 — 21. Vaja 1975. 18 — 22. Esze T.: A Felső-Tisza-vidéki népi kurucság harca a hajdúszabadságért, uo. 5 —17.
