Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
1028 ] В,. VÁRKONYI ÁGNES rendelete szerint sörfőzőüzemet nyitni vagy a régit újjáépíteni csakis királyi engedéllyel szabad.9 Főleg azonban adókkal növelte jövedelmét az államhatalom. Ötven óv alatt a hagyományos adó összege sokszorosára ugrik fel. Emellett új adónemeket vezetnek be (fogyasztási adó, hagyatéki illeték, katonatartási adó, szolgaadó stb.), a gazdasági élet minél mélyebb és szélesebb rétegeit csapolják meg, és sorra adófizetési kötelezettség alá vonják az addig mentes társadalmi rétegeket, többek között a nemesség szegényebb rétegeit is.1 0 Végül az állandó pénzzavarral küzdő államhatalom kónyszerkölcsönök, büntetési összegek, váltságdíjak, alapítványok sokaságával növelte jövedelmét. Kölcsönt kötelesek adni időnként a bányatisztviselők. A török alól felszabaduló országrósz birtokait jus armorum címén gyakorlatilag kiárúsítják. II. Rákóczi Ferenc számára pl. a császár többek között alapítványokra lekötött javai ellenében adta ki a nagykorúsítási okmányt. Mindennemű engedélyt, kiváltságot meg lehetett kapni megfelelő összeg ellenében. Valószínűleg soha nem adtak ki annyi nemeslevelet, mint ebben a félévszázadban. Mindez önmagában nem egyedül a Habsburg államra jellemző. Az abszolutista államhatalom kiépítése mindenütt irtózatosan költséges, s mi több, a hadsereg, a diplomácia, az udvartartás, a háború hatalmas összegeket emészt fel. Az adó mindenütt emelkedik. Tudománytalan eljárás lenne azonban még csak feltételezni is, hogy a Habsburg-államhatalom tudatosan akarta volna Magyarországot kifosztani. Bécsi kereskedők ugyanúgy átkozták a monopóliumokat, mint a magyarországiak, s az önálló államokban is nagy volt a társadalmi felzúdulás az adók miatt. „Éljen a király, de sóadó nélkül" hangzik a francia abszolutizmus kritikája. Az általános magyarországi helyzet az udvarnak is sok gondot okozott. Gondosan felvett vaskos jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy kivizsgáltatták a katonaság kihágásait, Lipót császár 1664 nyarán elrendeli, hogy a garázda és a falvak népével hatalmaskodó katonákat a lakosság segítségével fogják el és vessék börtönbe. Rottal János és mások jelentései foglalkoztak a pangó kereskedelem, akimerült városok, a pusztuló bányák ügyeivel. Az 1673-ban Ampringen gubernátor számára kiadott utasításában a császár leszögezi, hogy nagy gonddal ügyeljen a kereskedelem s a földművesmunka biztonságára, intézkedést ígér a pénz állandó értékének védelméről s elrendeli, hogy a garázda, rabló katona okozta kárt az ezredek repeticiós járandóságából fedezzék.11 1689. augusztus 9 A Habsburgok 17. századi magyarországi kereskedelempolitikáját európai és 19. századi összefüggéseibe állítva összefoglalja Pach Zs. P. : Egy évszázados történészvitáról. Századok, 1972. 850 — 853. I. Lipót sörrendeletét közli: Bevilaqua-Borsodi: i. m. 536 kk. 10 Az adópolitika alakulásáról: Tárkonyi: i. m. 1965. 679 — 681, 687 — 697. Az abszolutista és a magyar rendi államhatalom képviselőinek az adózás átalakítására tett közös erőfeszítéseiről és ellentmondásairól, nagy intézmény történeti megalapozottsággal Iványi E. : Esterházy Pál nádor ós a magyar rendek tervezete az ország új berendezkedésével kapcsolatban. Levéltári Közlemények, 1973. A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi-szabadságharc előtt 1697 —1704. Levéltári Közlemények, 1976. 211 — 236, Az 1671 — 72. évi adópolitika változásairól Benczédi L. : Magyarország politikatörténete 1664—1683. Kézirat. 11 1664 nyarán kiadott rendeletét idézi: Vanyó T.: Sopron vármegye hadügyi, gazdasági viszonyai és közállapotai (1610—1690). Sopron 1976. 118. (Kny. : Soproni Szemle 1976 1 — 111. sz.). I. Lipót Instructioja Ampringen János Gáspár és a melléje rendelt tanácsosok számára (Instructio regii gubernatoris nostri, ac eidem adjunctorum consiliariorum nostrorum collegii gubernationis inclyti regni nostri Hungáriáé. . .) OL P. 1568. Bárányi Béla irathagyatóka. Ampringen iratok 1673.
