Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ES ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 102 ö állíthatjuk, hogy a kor gyakorlatában példa nélkül való nehéz feladat várt rá.7 Vitathatatlan történelmi tény azonban, hogy ebben a félévszázadban kifejlődik az osztrák manufaktúraipar, hatalmas hivatalszervezet épül ki, létrejön Európa egyik legsikeresebb hadserege, diplomáciai és katonai győzelmek követik egymást, az állami jövedelem 20 millióra ugrik, bár nem elegendő és a birodalom külföldi hitelekre szorul. Mégis minden nehézség, kudarc, megrázkódtatás ellenére is most alapozódik meg a Habsburg-dinasztia európai nagyhatalma.8 Mit nyert és vesztett ezalatt a félévszázad alatt Magyarország társadalma? Túlzás nélkül mondhatjuk: három évszázados kérdés. II. Rákóczi Ferenccel együtt született. S ma is tart a vita. Fél évszázad leforgása alatt, tehát 1650 és 1703 között a magyar királyság országaiban a Habsburg államhatalom csaknem minden — korabeli értelemben véve korszerű — gazdasági forrásra rátette a kezét. Elfoglalta vagy ellenőrzése alá vonta a gazdasági kulcspozícióknak számító területeket: az Adria kikötőit és a tengerpartra nyíló birtokokat, a hegyaljai szőlők jelentős részét, Felsőmagyarország és Erdély bányáit, a bányákat övező uradalmakat, s a legfontosabb kereskedelmi utak mellett fekvő városokat. Elővásárlási jogokkal és monopóliumokkal bekerítette az ipart és a kereskedelmet. Só, réz, higany, ökör, bor, bőr, salétrom, dohány, textil és más monopóliumokat és appaldokat vezettek be sorra, és amint a szabadságharc egyik röpiratában olvassuk, a 18. század elején tiltott már Magyarországon a savanyúvízzel való kereskedelem is. Kincstári tulajdonba kerül a huták, hámorok jelentős része. Az ércolvasztás régi joga mellé az új bányák nyitása, officinák létesítése is az államhatalom joga lesz, sőt Lipót császár 1696. évi 7 A Habsburg-abszolutizmus témakörében csupán a legfontosabb irodalom felsorolása is messze meghaladná cikkünk terjedelmét. Tájékoztató jellegűen csupán az egyes témakörök irodalmát is felsoroló néhány tanulmány jelzésére kell szorítkoznunk. A régi magyar történetírás különböző irányzataiban kialakított véleményeket összefoglalta: R. Várkonyi : A Habsburg-abszolutizmus a 17. század második felében és Magyarország (1962. évi vita). TSz. 1965. Társadalmi bázisáról: Makkai L. : Az abszolutizmus társadalmi bázisának kialakulása az osztrák Habsburgok országaiban. TSz. 1960. 2—3. sz. A kereskedelem-, hitelpolitika és a gazdasági fejlődés összefüggéseiről: H. Hassinger : Johann Joachim Becher 1635—1682. Wien. 1951. G. Otruba: Die Bedeutung englischer Subsidien und Antizipationen für die Finanzen Oesterreichs 1701 bis 1748. Vierteljahrschrift für Social- und Wirtschaftsgeschichte (1964, 51). Wellmann I.: Merkantilistische Vorstellungen im 17. Jh. und Ungarn. NÉH Bp. 1965. R. Várkonyi: i. m. Századok 1965, 684 — 685. Fr. Tremel: Wirtschafts-und Socialgeschichte Österreichs. Wien 1969. 245 kk. A birodalom hitelre épülő financiális viszonyairól: Szakály F.: Oppenheimer Sámuel működése, különös tekintettel magyarországi kihatásaira. Bp. 1971. Kny.: Magyar Zsidó Oklevéltár XIV. k. A csehországi fejlődésről: A. Klima: Manufakturni obdobi V Öechách. Praha. 1955. A Habsburg-abszolutizmus és a rendek viszonyáról: Benda K.: L'Absolutisme et la resistance des Ordres au XVIe siècle dans les Etats de la Maison d'Autriche. EHH 1975. Uj szempontok Lipót császár uralkodói portréjáról, államelméleti műveltségéről és Portia halála után változó kormányzási módszeréről: В ér enger: i. m. 8 О. Redlich: Das Werden einer Grossmacht. Wien 1938. Az osztrák manufaktúraipar kiépülését hangsúlyozza: Tremel: 1969, 260 és G. M. Dickson: War Finance 1689 — 1714. The New Cambridge Modem History (1970) 602 — 603. Az osztrák örökös tartományok manufaktúra iparának kiépülésével foglalkozó irodalmat összefoglalja, az osztrák ipari fejlődés kezdeteit a kameralisták fellépésével és működésével kapcsolja egybe Heckenast G. : Iparfejlődés a Habsburg birodalom osztrák és cseh tartományaiban a XVIII. században (1670-1790). TSz. 1973. 189 — 207.