Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

T.4R3A.DALM:I FEJLŐDÉS ÉS ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 1023 2. Az európai országok történelmi útjának tanúsága szerint a feudális viszonyok talaján a fejlődés e holtpontjáról a kereskedelmi tőke lendíti ki a gazdasági életet. Országos keretek között pedig a provinciális rendi megosztottságot felszámoló, mindennemű helyi közösségeket országos érdek alapján egységbe szervező központi erős államhatalom teremthet a jövőt hordozó társadalmi rétegek számára is kedvezőbb feltóteleket. Magyarország e félévszázadára elvben a jó kereskedelmi konjunktúra jellemző. Magyarország ós Erdély ipari nyersanyagai (réz, higany, fa, nyersbőr stb.) és mezőgazdasági termékei (bor, marha, méz) előtt a nyugati manufaktúra-ipar fejlődése ós a világkereskedelem kialakulása következtében — helyileg és időszakosan nagy ingadozásokkal ugyan, de — lényegében még határtalan befogadású piacok álltak nyitva. A hadviselés pedig ösztönözte a fa-, az élelmezési, a szállítói és a vasipart. Az adriai kikötők, a Duna, s az államhatalom összefüggéseiről: A Habsburg-abszolutizmus és a magyarországi jobbágyság a 17 — 18. század fordulóján. [Századok, 1965] és Bethlen, Zrínyi, Rákóczi. Történelmi személyiség, válság és fejlődés a 17. századi Magyarországon. [Századok 1972] c. tanulmányainkban foglaltuk össze. Azóta főleg az ipari fejlődés problémái és a hazai és nemzetközi államelméleti gondolkozás témaköreiben bővítettük ki vizsgálatainkat. Az officinák létrejöttének a fejlődésben minőségi változást hordozó jelentőségéről Heckenast в.: A vaskohászat története Magyarországon a honfoglalástól a kiegyezésig. Kézirat. Heckenast G.—Kiszely Gy. : Adatok a magyarországi öntószet történetéhez. A vasöntészet kezdete Magyarországon. Bányászati ós Kohászati Lapok ÖNTÖDE 1973. 230. A magyar főúri birtokok ipari üzemeiről összefoglalóan: Várkonyi A.: Magyarország társadalom és gazdaság története a XVII. század második felében (1975. Kézirat a Magyarország története c. összefoglalás III. kötetéhez.) A Zrínyi-birtokok kereskedelmi és ipari tevékenységéről, a jövedelemstruktúra átalakulásáról. Laszowski: Grada za gospodersku povijest hrvatske u XVI.—XVII. stoljeou. Zagreb. 1951 és Mirkovic, M. bevezetése. Továbbá: J. Adamcek: Zrinsko-Frangepanski posjedi u XVII. stoljecu. Rodovi 2. Zagreb. 1972. N. Kiss I.: A nagybirtok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon. Bp. 1968. A nagybirtokon létesített üveghutákról Takáts S. : A Rákócziak regéczi üveghutája. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (MGSz), 1900. 478 — 479. A magyar üveggyártók ós üvegesek. Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI —XVII. századból. S. a. Benda K. Bp. 1961. Borsos B. : A magyar üvegművesség. Bp. 1974. Prokopp Gy.: A pilisszentléleki üveghuta. Századok, 1974. Thököly és II. Rákóczi Ferenc uradalmi serfőzéséről: Thököly Imre kontraktusa 1678. jan. 1. kiadva: MGSz, 1898. „Thököly Imre szerződése Efraim zsidóval". II. Rákóczi Ferenc utasításai 1701. márc. 1, uo. 1899 133. és Kemény L.: A munkácsi uradalom haszonbérleti szerződései. Történelmi Tár (TT), 1907. Takáts S.: A magyar sernevelő 96 — 104. Sok új adatot hoz: Bevilaqua-Borsody В.: A magyar serfőzés története I. Bp. 1931. A papírmalmokra: Bogdán I.: A magyarországi papíripar története 1580 —1900. Bp. 1963. A különben kivételes helyzetű textüiparban a robotban végzett fonásról és a 17. századi előzményekről Endrei W.: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Bp. 1969. 94, 85. A bányászati anyag különös tekintettel a tulajdonviszonyok változására és a bányauradalmak jobbágyságának helyzetére Péch A. : A selmeci bányavállalatok története 1650 — 1750. S. a. Kosáry D. Bp. 1967 és Péch A.: Alsómagyarország bányaművelésének története 1650 —1750. S. a. Kosáry D. Bp. 1967. A városi kézműiparról. M. Suchy: Vyvoj-majetkovej diferenciácie levoóského obyvatelstva od polovice 16. do konca 17. storoéia. Historicky Casopis, 1969 (17, \.).St. Kazimir : Vyvoj ekonomicko-sociálnej átruktúry mesta Trnavy v poslednej t.retine 16. stor. a v 17. stor. Historicky Casopis, 1970 (18). Granasztói Gy.: Sopron XVI—XVII. századi lélekszáma. Történelmi Szemle, 1968. RuzsásL.: A Dunántúli védelmi vonal és a parasztpolgári fejlődés a XVI— XVII. században. Bp. 1968 (kny.: Értekezések: 1967 — 1968. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 87). Orosz I.: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. Agrártörténeti Tanulmányok (szerk.: Szabó I.) Bp. 1960. A falusi céhekről: Eperjessy G. : Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. Bp. 1967. Ruzsás L. : Városi fejlődós a Dunántúlon a XVI- XVII. században. Bp. 1966. A városba költöző nemesekről: Dümmertli D. : Pest város társadalma 1686 —1696. Bp. 1968. 2 Századok 1976/6.