Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

1022 ] В,. VÁRKONYI ÁGNES bölcsőjének tekinthető Tarpa lakói faiparból, só- és gyümölcskereskedésből gyarapodva tudták falujukat mezővárosi státusba emelni. Tarpa példája nem elszigetelt, egyedi eset. Helyi adottságok változatos körülményeket hoznak létre, de lényegében Tarpávai hasonló típust testesítenek meg a hegyvidék és a síkföld találkozásánál vagy a vasipar területén fekvő mezővárosok, például Rimaszombat, Jolsva, vagy a Dunántúl néhány helysége. Az alföldi nagy mezővárosokban felgyülemlett gazdasági és társadalmi energiák kibontakozását a belső társadalmi differenciálódás egyoldalúságai korlátozzák. A lehetőségeket Debrecen példája mutatja: a Tiszántúl főleg kereskedésből és iparból élő legnépesebb mezővárosa a század végén nyeri el a szabad királyi városi kiváltságot. Összességében tehát a korszak gazdasági-társadalmi viszonyai a középkelet-európai sajátságoknak megfelelően két tendenciát hordoznak magukban, s ha embrionális formában ugyan, de már jelen vannak a manufaktúra korszak közvetlen előzményei. Mennyiségi tényezők, a népességszám, az egyes harmincadjövedelmek összegében tükröződő kereskedelmi forgalom a 16. század eleji vagy századvégi állapotokhoz képest a fejlődés visszaesését vagy stagnálását mutatják. Mélyebb összefüggésekben vizsgálva a gazdaság egésze viszont a változásokra, az új előkészületeire figyelmeztet. Most tűnnek fel a 18. századot hordozó világ csírái. Rosszak azonban az esélyek, roppant nagyok a nehézségek. Nincs teherbíró, önálló polgári osztály, hiányzik az erős tőke, az egységes mértékrendszer, a jó pénz, a megfelelő úthálózat és ismeretlen a hitel, a vagyon-, az életbiztonság. Mezőgazdaság és kézműipar egyaránt nagy munkaerőgondokkal küzd, a termelés oroszlánrésze jobbágvmunkára épül, ezen belül pedig növekszik a robot. A bányászat új technikai megoldásokat, az officinákba szerveződő ipar szakképzettséget követel. Korlátlan a rendek, a földesurak, a vármegyék, a céhek s az állam nevében regnáló helyi kiskirályok hatalma. Parasztok, kereskedők, kézművesek egyaránt kiszolgáltatottjai a nemesuraknak, tisztviselőknek és hadseregek, katonák olcsó prédái. Vallás, anyanyelv, műveltség és anyagi helyzet tekintetében óriási különbségek vannak az egyes társadalmi osztályokon belül is. Mindent összevéve a fejlődés akadályai az ország elmaradt társadalmi viszonyaiban gyökeredznek, s megkötik, bekerítik a progresszió erőit.3 3 A magyarországi fejlődés közép-kelet-európai jellegének alapvető meghatározóiról és a nyugat-európai fejlődéssel való dialektikus összefüggéseiről Pach Zs. P. : Die Ungarische Agrarentwicklung in 16 —17. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. Bp. 1964. Studia Historica, 54. A demográfiai viszonyokról: Dávid Z. : Magyarország népessége a 17 —18. század fordulóján. Történeti Statisztikai Évkönyv, 1961 -62. Bp. 1962. Veress É. : A 16 —17. századi demográfiai kutatás problémái Magyarországon (Kézirat). A földesúri majorsági gazdaság ós robotrendszer kiépüléséről: Pach Zs. P.: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődós a XV—XVII. században. Bp. 1963. Pach Zs. P.: A kelet-európai „Gutswirtschaft" problematikájához: robotmunka és bérmunka a földesúri majorságokon a XVI — XVII. századi Magyarországon. Agrártörténeti Szemle, 1971. Az örökös és szabadmenetelű jobbágyságról: MakkaiL. : Robot — summa — taxa. Történelmi Szemle, 1964. Varga J.: Jobbágvrendszer Magyarországon a feudalizmus kései századaiban, Bp. 1969. A kereskedelmi viszonyokról: Takáts S. : Két világkereskedelmi cikkünk a XVII. században. A magyar réz a világpiacokon. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1903. A rézbányászat és rózkereskedelem, továbbá a rézmonopóliumról és a nemzetközi piacokról monografikus összefoglalás: J. VlachoviS: Slovenská med V 16. a 17. s toriéi. Bratislava. 1964. Az európai piacok hatásáról. Pach Zs. P.: The Role of East-Central Europe in International Trade (16th and 17th Centuries). Etudes Historiques (1970). Magyarországon a gazdasági életnek, különösen a kereskedelemnek a nyugateurópai fejlődéssel való dialektikus kapcsolatáról és a társadalom és