Századok – 1976

Tanulmányok - Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Európa 1009/VI

1014 KÖPECZI BÉLA juk különösen gazdaságpolitikájáról, hadseregszervező tevékenységéről és kulturális törekvéseiről. A valláspolitika kérdésében olyan nézeteket vallott, amelyek joggal hívták fel rá a 18. század végén a magyar felvilágosodás képviselőinek figyelmét. Elég arra utalni, hogy a jezsuiták kiutasításával kapcsolatos politikai vitában állást foglalva, üesponsio c. iratában nemcsak a vallási türelem, hanem egy új, a természettudományokra és állampolgári ismeretekre alapozó oktatási rendszer és általában művelődéspolitika céljait határozta meg.1

2 Az emigrációban traktátust írt a hatalomról, amelyben Bossuet Politique \ tirée de l'Ecriture Sainte című munkája nyomán az abszolút monarchia mellett foglalt állást, de úgy, hogy Eénelontól is tanult és a választó királyság és az ellenállási jog kérdésében a magyar hagyományt fogadta el.13

Mindennek alapján nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy Rákóczi sok szempontból a felvilágosodás előfutára volt. 5. Ez az áttekintés azt bizonyítja, hogy a magyar szabadságharc egyszerre törekedett a független állam megteremtésére és a feudális társadalom bizonyos fokú korszerűsítésére. A kérdés most már az, Rákóczi milyen külföldi segítségre számított terve megvalósítása érdekében, és hogyan reagált a korabeli Európa a magyar szabadságharcra. A fejedelem a háborút abban a reményben kezdte meg, hogy a Habsburgok ellensége, Franciaország jelentős segítséget fog nyújtani neki katonai, pénzügyi és diplomáciai szempontból egyaránt. Ami a pénzt illeti, XIV. Lajos 1703. november 15-től 1705. május 15-ig havi 30 000 livre-t utaltatott ki számára, majd e dátumtól 1708 októberéig havi 50.000 livre-t. Ekkor — éppen a legválságosabb helyzetben — XIV. Lajos felfüggesztette a segély fizetését. Az 50.000 livre XIV. Lajos küldötte, Des Alleurs altábornagy szerint 4000 katona ellátására volt elegendő. A kurucok időnként 70.000 embert is fegyverben tartottak, s ez az összeg szerény voltára utal. Rákóczi kérte, hogy kaphasson francia tiszteket a hadsereg regularizálására és segélycsapatokat a bajor választótól vagy az Itáliában operáló francia hadaktól. Mindössze 1000—1500 francia fordult meg a háború alatt Magyarországon, persze különböző időpontokban s a velük kapcsolatos tapasztalatok vegyesek voltak. Nem kevés kalandor akadt köztük, a jó tisztek viszont szembe találták magukat a kurucok idegengyűlöletével, konzervativizmusával és fegyelmezetlenségével. Rákóczi számára a legnagyobb segítség az lett volna, ha a francia udvar közvetítésével Miksa Emánuel vagy más jelölt elfogadta volna a magyar koronát és katonai segítséget hozott volna. Az érdekeltek azonban kivihetetlennek találták a javaslatokat. Versailles a maga részéről leginkább azt szerette volna, ha Törökország vagy Svédország beavatkozik a háborúba, de sem a Porta, sem XII. Károly Paris, 1973. 12

Esze Tamás: Rákóczi Responsiója. Irodalom és felvilágosodás c. kötetében. Bp., 1974. Köpeczi Béla: A francia politikai irodalom szerepe a Rákóczi-szabadságharc ideológiájának kialakításában, uo. 13

Köpeczi Béla: Rákóczi Bossuet és Fénelon között. Eszmei ós irodalmi találkoások c. kötetben. Bp., 1970 és franciául a Tapié-emlékkönyvben, Études des européennes,