Századok – 1976
Tanulmányok - Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Európa 1009/VI
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC ÉS EURÓPA 1013 ügyével. Ilyen módon kezdetleges körülmények között — az ideiglenes társadalmi összefogás jegyében — közös nemzeti tudat alakul ki, amelyet a közös elemi érdek határoz meg. Hamis dolog volna a közösségi ideológia jelentőségét abszolutizálni és nem látni meg, hogy a magyarországi fejlődésben is az osztályharc tendenciái voltak alapvetők, nem kevéssé volna hibás azonban nem látni a nemzeti fejlődésnek ezeket a sajátosságait Magyarországon vagy más kelet-európai országokban.9 Magyarország függetlenségének kivívása nem egyszerűen csak a magyar nemesség, vagy jobbágyság érdeke volt, hanem az itt lakó más népeké is. Rákóczi igyekezett a legszorosabban együttműködni a szlovákokkal, ukránokkal, németekkel, románokkal. A nem magyar népek kiváltságos rétegeiben továbbélt a régi Hungáriához való kapcsolódás tudata, amelyet a nemesi történeti-jogi szemlélet, de a humanista irodalom is táplált. Jelentkezett azonban a nemzeti különállás érzése is, és Rákóczi azzal, hogy támogatta a protestáns és görögkeleti egyházakat és az anyanyelvi művelődést, hozzájárult a nem magyar népek nemzetté válásának meggyorsításához is. Csak a délszlávokkal nem tudott megállapodni annak ellenére, hogy e célból I. Péter és a román vajdák segítségét is igyekezett igénybe venni.1 0 Ebben az időben még nemzeti ellentétekről — a szó polgári értelmében — nem beszélhetünk, ekkor még inkább a konfliktusok társadalmi aspektusa került előtérbe.1 1 A Rákóczi-szabadságharc a nemzetek kialakulásának kezdeti szakaszában vetette fel a Habsburgoktól független állam s ezzel együtt a társadalmi fejlődés másfajta lehetőségét, ami a nemzetiségi kérdés további alakulását is befolyásolhatta. Igaz, hogy az ún. szatmári békével több mint egy évszázadra lekerült a napirendről Magyarország és a bécsi központi hatalom ellentéte és hogy a 18. században relatív fejlődés ment végbe az országban, mindez azonban nem feledtetheti el azt a tényt, hogy a feudalizmus konzerválása súlyos társadalmi és ezekkel együtt nemzeti ellentmondásokat is szült, amelyeket a Habsburgok igyekeztek kihasználni, s amelyek meghatározók lettek a 19. század elejétől Európának ebben a részében. 4. Érdemes megvizsgálni európai keretekben Rákóczi politikai gondolkozását, hogy lássuk, mennyiben mutat túl nemesi kortársain. A fejedelem személyesen ismerte nemcsak a magyarországi helyzetet, hanem a bécsi udvart és politikáját, tapasztalta, mit jelent a nemesi anarchia Lengyelországban, s valamelyest tudott a német és itáliai állapotokról is. Példaképe XIV. Lajos abszolút • • monarchiája volt, amelynek bizonyos vonásait, a magyarországi sajátosságokat tekintetbe véve, igyekezett a hatalom gyakorlásában alkalmazni. Ezt mondhat-9 B. Várkonyi Ágnes: A nemzetfogalom a feudalizmusban. Az MTA Társadalom- és Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1963. 13. 10 Ezekről a kérdésekről még mindig csak Márki Sándor Rákóczi-életrajzának megfelelő fejezete ad összefoglaló tájékoztatást. A régebbi történetírásból: N. Jorga: Fr. Rákóczy al IIlea , învietorul conçtiintei nationale ungureçti íji Românii, Analele Academiei Române, XXXIII. Série Hist., A. OaSpariková: Povstanie Rákocziho a Slovakia. Bratislava, 1930, Hodinka Antal: II. Rákóczi Ferenc és a gens fidelissima. Pécs, 1937, Benda Kálmán: Rákóczi és a szerbek, Elet és tudomány, 1966. 27. sz. és A Rákóczi-kori kutatások újabb eredményei. Pécs, 1974. 11 Vö. Arató Endre: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. Bp. 1975.
