Századok – 1976
Tanulmányok - Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Európa 1009/VI
A sárospataki Rákóczi-emlékülés anyagából Köpeczi Béla: A Rákóczi-szabadságharc és Európa A Rákóczi-szabadságharc nem pusztán lokális jelentőségű esemény, hanem befolyásolta a korabeli hatalmi viszonyok alakulását Európában és kimenetele meghatározó volt Közép-Kelet-Európa további sorsa szempontjából. Nemzetközi jelentőségét csak akkor ismerhetjük fel, ha nem csak katonai vagy diplomáciai szempontból vizsgáljuk kapcsolatait a különböző országokkal, hanem ha megpróbáljuk elhelyezni azt a kor gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai között is. 1. Európát ebben a korban a gazdasági, társadalmi fejlődés különbsége két nagy régióra osztotta.1 Az Elbától nyugatra az eredeti tőkefelhalmozással és az ezzel járó ipari-kereskedelmi fejlődéssel a kapitalizmus előretört és ;— bár kompromiszumokkal — Hollandiában ós Angliában az új társadalmi formáció győzedelmeskedett. Franciaországban, ahol ugyancsak előre haladt a tőkés fejlődés, fennmaradt a feudalizmus, de az abszolút monarchia segítségével kísérletet tett a korszerűsödésre. Az utóbbi időkben a történetírás hajlamos arra, hogy az egész 17. századot a válság időszakának tüntesse fel. Ilyenfajta megnyilvánulásokat olvashatunk: ,,A hosszú 17. század állandóan megújuló nehézségek, nevetségesen kikalkulált eszközök, szűk keresztmetszetek, nyomorúságok, harcok százada, szorongások és győzedelmes akarat százada. Kemény idők, nehéz idők, tehát termékeny idők, a szellem idei."2 Bár kétségtelen, hogy a régi historiográfia eltúlozta a stabilitást, főleg XIV. Lajos uralkodásával kapcsolatban, azt nem lehet tagadni, hogy Hollandia a század első felében, Anglia a „dicsőséges forradalom" után, vagy Franciaország XIV. Lajos uralma kezdetén a fejlődés magasabb szintjére jutott s azt bizonyos ideig tudta is stabilizálni. A francia példa különösen jelentős volt Közép- és Kelet-Európa szempont jából, amely az abszolút monarchia államszervezetét, hadseregét, ipari és kereskedelmi poli_ tikáját, művelődését akarta utánozni, hiszen ennek reformjai nem vonták két. 1 Az európai fejlődésre Id. a Szovjet Tudományos Akadémia Világtörténetét, valamint a Cambridge Modern History, a História Mundi, Peuples et Civilisations о. sorozat és más kézikönyvek idevonatkozó fejezeteit. 2 „Le long XVIIe sièele est un siècle de difficultés sans cesse renaissantes, de moyens ridiculement comptés, de goulots, de pénuries, de luttes, un siècle d'angoisses et de triomphante volonté. Temps dur, temps difficile, donc temps fertile, le temps de l'esprit." P. Chaunu: La civilisation de l'Europe classique. Paris, 1966. 394. 1*
