Századok – 1976
Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I
100 HAMAR MÁRIA gyei lakosok, de a községi elöljárók sem tudnak magyarul, s nincs a megyében hivatalos közeg, mely a hiteles fordítást igazolja. Lehetetlen helyzetbe kerülnek a megye lakói. Sérelmüket az alispán a nemzetiségi törvény megfelelő paragrafusára való hivatkozással zárja. „. . . ily törvénytelen intézkedések életbeléptetésének már csak megkísérlése által is kiszámíthatatlan kár okoztatik jogtalanul a feleknek, mely eljárás felfogásom szerint az állam érdekével is ellentétben áll." 1877. augusztus 20-án kelt, 21678. sz. rendeletében Trefort valamennyi királyi tanfelügyelőhöz és az egyházi főhatóságokhoz felszólítást intéz a népiskolai törvényen alapuló rendeletek végrehajtása tárgyában.6 7 A miniszter szükségesnek vélte figyelmeztetni az iskolai hatóságokat a népiskolai törvény oly paragrafusainak betartására, mint a 6 osztályban folyó oktatás megvalósítása. Sok iskola még mindig 4 osztállyal működik, ismétlő iskolát nem tartanak fenn. A rendelkezés 6. pontja a magyar nyelv tanítására vonatkozik: ,,A magyar nyelv tanítása és megtanítása minden oly elemi népiskolában is, hol a tanítási nyelv nem a magyar, kívánatos: az oly elemi tanulókra nézve pedig, kik középtanodákba vagy polgári iskolákba kívánnak lépni, elengedhetetlenül szükséges"A polgári iskolákra vonatkozóan pedig elrendeli, hogy a bármely nemzetiséghez tartozó tanuló köteles a magyar nyelv elemeiből annyit tudni, hogy ezen iskolákban a törvény által elrendelt magyar nyelvű oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen. Még ez évben kapta a miniszter Bács-Bodrog megye tanfelügyelőjének jelentését,68 melyben beszámolt a magyar nyelv oktatásában elért eredményekről. 20 nem magyarajkú iskolában kezdték a megyében a nyelvet tanítani, de ez különösen a felekezeti iskolákban nem járt sikerrel. Már ekkor jutalmazással próbálják ösztönözni a tanítókat, ugyanis a tanfelügyelő beszámolójából az is kiderül, hogy az egyik iskola (Irmovapuszta) szlovák származású tanítóját, aki szlovákul tanította a magyar- és németajkú gyerekeket, az iskolát fenntartó gróf megdorgálta, míg az uradalom másik, képesítéssel ugyan nem rendelkező tanítóját pedig, „kinél a gyermekek a magyar nyelvben kellő előmenetelt tettek", megjutalmazta. A szerb iskolákban a magyar nyelvet csak elvétve tanítják, a fiatal tanítók, akik a zombori szerb tanítóképezdében a magyar nyelvet csak néhány órában tanulták, nem szereztek kellő jártasságot. A titeli állami polgári fiú- és lánytanoda a magyar nyelv oktatásának azért nem tud eleget tenni, mert a nyelvet csak egy tanító beszéli, egy tanító öreg (42 éves), kettő iszákos, egy pedig politikai rajongó. Trefort fentemlített rendeletét nyilván az a szükségszerűség váltotta ki, hogy sok községi és még több felekezeti iskola Eötvös törvényének legalapvetőbb paragrafusait sem valósította meg. Tudnia kellett Trefortnak, a törvény támogatóinak, hogy a közoktatás terén elért eredmények a népiskolai törvény óta is nagyon hézagosak maradtak. A népiskolai törvény revíziójával foglalkozott az országgyűlés megnyitása előtt a III. egyetemes tanítógyülés, de legfontosabb napirendi pontja ennek is a magyar nyelv oktatásának kérdése lett. A gyűlést augusztus 20 — 23. között tartották. A Molnár Aladár elnöklete alatt megnyílt tanácskozás központi problémája a 68-as népoktatási törvény revíziója volt. A népoktatási törvény újrafogalmazásának lényeges része, amelynek fontosságát a megnyitó beszéden elhangzottak is bizonyították, a magyar nyelv tanításának minden hazai népiskolára kötelezővé tétele. A tanítógyűlés elhatározta, hogy kérvényt küld a megnyíló országgyűléshez, amelyben követeli e nézetének törvény általi kimondását. Már Molnár Aladár megnyitó beszédét, amelyben az állam hivatalos nyelvének fontosságáról beszélt, élénk helyeslés és tetszés, zajos éljenzés és taps fogadta.69 67 Magyarországi Rendeletek Tára. 1877. 68 O. L. К 305. VKM Töredékiratok (1871-1938) 8. csomó. 1844/1877. 69 Népnevelők Lapja. 1878. 14. sz.
