Századok – 1976

Közlemények - Hamar Mária: A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi törvényről 84/I

100 HAMAR MÁRIA gyei lakosok, de a községi elöljárók sem tudnak magyarul, s nincs a megyében hivatalos közeg, mely a hiteles fordítást igazolja. Lehetetlen helyzetbe kerülnek a megye lakói. Sérelmüket az alispán a nemzetiségi törvény megfelelő paragrafusára való hivatkozással zárja. „. . . ily törvénytelen intézkedések életbeléptetésének már csak megkísérlése által is kiszámíthatatlan kár okoztatik jogtalanul a feleknek, mely eljárás felfogásom szerint az állam érdekével is ellentétben áll." 1877. augusztus 20-án kelt, 21678. sz. rendeletében Trefort valamennyi királyi tanfelügyelőhöz és az egyházi főhatóságokhoz felszólítást intéz a népiskolai törvényen alapuló rendeletek végrehajtása tárgyában.6 7 A miniszter szükségesnek vélte figyelmez­tetni az iskolai hatóságokat a népiskolai törvény oly paragrafusainak betartására, mint a 6 osztályban folyó oktatás megvalósítása. Sok iskola még mindig 4 osztállyal működik, ismétlő iskolát nem tartanak fenn. A rendelkezés 6. pontja a magyar nyelv tanítására vonatkozik: ,,A magyar nyelv tanítása és megtanítása minden oly elemi népiskolában is, hol a tanítási nyelv nem a magyar, kívánatos: az oly elemi tanulókra nézve pedig, kik középtanodákba vagy polgári iskolákba kívánnak lépni, elengedhetetlenül szükséges"­A polgári iskolákra vonatkozóan pedig elrendeli, hogy a bármely nemzetiséghez tartozó tanuló köteles a magyar nyelv elemeiből annyit tudni, hogy ezen iskolákban a törvény által elrendelt magyar nyelvű oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen. Még ez évben kapta a miniszter Bács-Bodrog megye tanfelügyelőjének jelentését,68 melyben beszámolt a magyar nyelv oktatásában elért eredményekről. 20 nem magyar­ajkú iskolában kezdték a megyében a nyelvet tanítani, de ez különösen a felekezeti isko­lákban nem járt sikerrel. Már ekkor jutalmazással próbálják ösztönözni a tanítókat, ugyanis a tanfelügyelő beszámolójából az is kiderül, hogy az egyik iskola (Irmovapuszta) szlovák származású tanítóját, aki szlovákul tanította a magyar- és németajkú gyereke­ket, az iskolát fenntartó gróf megdorgálta, míg az uradalom másik, képesítéssel ugyan nem rendelkező tanítóját pedig, „kinél a gyermekek a magyar nyelvben kellő előmene­telt tettek", megjutalmazta. A szerb iskolákban a magyar nyelvet csak elvétve tanítják, a fiatal tanítók, akik a zombori szerb tanítóképezdében a magyar nyelvet csak néhány órában tanulták, nem szereztek kellő jártasságot. A titeli állami polgári fiú- és lánytanoda a magyar nyelv ok­tatásának azért nem tud eleget tenni, mert a nyelvet csak egy tanító beszéli, egy tanító öreg (42 éves), kettő iszákos, egy pedig politikai rajongó. Trefort fentemlített rendeletét nyilván az a szükségszerűség váltotta ki, hogy sok községi és még több felekezeti iskola Eötvös törvényének legalapvetőbb paragrafusait sem valósította meg. Tudnia kellett Trefortnak, a törvény támogatóinak, hogy a köz­oktatás terén elért eredmények a népiskolai törvény óta is nagyon hézagosak maradtak. A népiskolai törvény revíziójával foglalkozott az országgyűlés megnyitása előtt a III. egyetemes tanítógyülés, de legfontosabb napirendi pontja ennek is a magyar nyelv oktatásának kérdése lett. A gyűlést augusztus 20 — 23. között tartották. A Molnár Aladár elnöklete alatt megnyílt tanácskozás központi problémája a 68-as népoktatási törvény revíziója volt. A népoktatási törvény újrafogalmazásának lényeges része, amelynek fon­tosságát a megnyitó beszéden elhangzottak is bizonyították, a magyar nyelv tanításának minden hazai népiskolára kötelezővé tétele. A tanítógyűlés elhatározta, hogy kérvényt küld a megnyíló országgyűléshez, amelyben követeli e nézetének törvény általi kimon­dását. Már Molnár Aladár megnyitó beszédét, amelyben az állam hivatalos nyelvének fontosságáról beszélt, élénk helyeslés és tetszés, zajos éljenzés és taps fogadta.69 67 Magyarországi Rendeletek Tára. 1877. 68 O. L. К 305. VKM Töredékiratok (1871-1938) 8. csomó. 1844/1877. 69 Népnevelők Lapja. 1878. 14. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents