Századok – 1976

Történeti irodalom - Világtörténet képekben. II. köt; 1640-től 1970-ig (Ism. Haraszti Éva) 986/V

986 TÖRTÉNETI IRODALOM 986 Dezsővel való találkozása gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Rövid felkészülés, elmélyült tanulás után Csehszlovákiába utazik, ahol 1936/193 7-ben a KMP irányítását végző ideiglenes titkárság megbízásából Prágában, Pozsonyban és Brnóban fejt ki szervező munkát. Emigrációs tevékenységének legfontosabb színtere azonban Párizs. Először 1937 nyarán érkezik a francia fővárosba azzal a feladattal, hogy megszervezze az antifasiszta magyarok világkonferenciáját. Bár a terv végül is meghiúsult, szervező munkája során Papp Lajos a magyar antifasiszta emigráció több neves alakjával kapcsolatba került. Károlyi Mihály, akivel Bölöni György révén találkozott, hasznos baráti beszélgetés után aláírta a világkonferencia céljairól szóló közös nyilatkozatot. Keserűen számol be az emigráns szociáldemokraták, pl. Garbai Sándor, Fejtő Ferenc elutasító vagy éppen ellenséges magatartásáról. Rámutat arra is, hogy a magyaroknak szinte minden bányavidéken erős, kommunista befolyás alatt álló szervezetük volt. E tömegbefolyás később értékesen kamatozott a német megszállók elleni harc időszakában. Erről, a franciaországi magyarok fegyveres ellenállásáról, szól a kötet egyik legtartalmasabb fejezete. A viszaemlékezés e részének értékét növeli, hogy a szerző a magyarok ellenállásában betöltött vezető szerepe következtében összefüggő képet tud felvázolni a mozgalom alakulásáról. Az utolsó oldalakon Papp Lajos a felszabadulás első pillanatait élő Magyarország légkörét idézi fel. Habár vázlatosan, 1946 augusztusáig terjedően ad számot arról a munkáról, amit az ország újjáépítése érdekében különböző vezető posztokon, köztük a szülőfaluját és Szolnok megyét is átfogó Duna—Tisza közi Területi Pártbizottság élén kifejtett. Végezetül hadd említsük meg, hogy Papp Lajos könyve nemcsak történeti forrásértékével tűnik ki, hanem — se tekintetben akár követendő példa lehet — gondos stílusával, már-már szépirodalmi élményt nyújtó olvasmányosságával is. URBÁN KÁROLY VILÁGTÖRTÉNET KÉPEKBEN Hanák Péter, Márkus László, Ormos Mária, Ránki György összeállítása (Budapest, Gondolat. 1975. 840 1.) Első ízben kap a magyar olvasó kezébe olyan világtörténeti képeskönyvet, amely az eseményeket a 17. század közepétől csaknem a 20. század utolsó harmadáig elvezeti, s világtörténetet a szó szoros értelmében véve, tehát nem Európa-centrikus művet, amilyenhez világ- vagy egyetemes történet címen sokáig szokva voltunk. Nem lehetséges e három évszázad eseményeit sorjában ismertetni, de nem is szükséges, hiszen Magyarország lakosságának zöme általános és középiskolai tanulmányai során—néhány részletkérdést és az utolsó 15 év történetét kivéve — ezeket az eseményeket többé-kevésbé megismerte. Világszerte divatba jött a történelem képes ábrázolása: képekben teszik közzé egy-egy ország történetét, egy-egy háború történetét, száz óv történetét, a közlekedés történetét, a mozdony történetét, a szén történetét stb., — tehát időhatárok, földrajzi határok, tematikus határok között az emberiség vagy az emberiség által létrehozott kultúra ill. technika történetét. Az effajta művek segítették elő, hogy történetírásunk olyan szintetikus, képes világtörténetet hozzon létre, mely a műfajon belül a legjobbakhoz tartozik. Ily módon a jól képzett, tehetséges marxista történészek és segítőtársaik — a képválogatásban segédkező Kallós Pálné, a fotósok, a szerkesztő — vállakózásukban hasznos előzményekre támaszkodhattak és — tegyük azonban hozzá — kisebb zökkenőktől eltekintve, igen szép eredményekre jutottak.