Századok – 1976

Történeti irodalom - Obcsesztvenno-politicseszkie dvizsenija v Central noj Evrope v 19. – nacsale 20. v. (Ism. Niederhauser Emil) 982/V

984 TÖRTÉNETI IRODALOM 984 hatalom védnöksége alatt állna, ezért Dél-Amerika déli részének lakatlan területeit tartaná földrajzi-éghajlati szempontból a legalkalmasabbnak; itt véleménye szerint Chilével vagy Argentínával valamilyen formában föderációba kellene lépni. Éghajlati szempontból Dél-Afrika is megfelelne, de itt a német vagy angol lakossággal való kapcsolat kérdése merül fel. Sz. O. Vjalova : ,,Az 1860-as évekbeli szlovákiai társadalmi-politikai mozgalom történetéből" az 1861-es turócszentmártoni memorandum létrejöttét és a szlovák Matica megalakulását ismerteti, majd a Ján Bobula vezetése alatt álló „új iskolát", amely nem az Ausztriával, hanem a magyar politikai vezető réteggel való együttműködéstől várta a szlovák igények teljesítését, ezért lemondott a memorandumban lefektetett területi autonómia követeléséről. Vladimír Matula: „N. A. Seveljov politikai agitációja a szlovákok körében 1868 őszén" megállapítja, hogy a Mikulás Kevelov aláírással a Slovenskó Noviny több számában 1868 szeptember-októberében „Orosz hang a szlovákokhoz" címen megjelent cikk szerzője Nyikolaj Alekszandrovics Seveljov orosz emigráns forradalmár. A cikk az orosz forradalmi mozgalom nevében inti a szlovákokat és politikai vezetőiket a hivatalos Oroszországtól; felhívja őket, hogy ne várjanak onnan segítséget. Minthogy a cikksorozat megingatta a vezető szlovák politikusok tekintélyét, akik egyedül Oroszországban bíztak ekkor, a magyar kormányzat külön röpiratban jelentette meg és terjesztette a szlovák területen. N. D. Eatnyer: „Az 1871-es osztrák—cseh kiegyezés tervéről" részletesen ismerteti az 1867-es kiegyezésre emlékeztető tervezet létrejöttét, hangsúlyozva, hogy Ferenc József nem a cseh polgári ellenzéktől való félelmében, hanem az osztrák-német liberálisoknak egy föderalista-szláv blokkal való fékentartása érdekében volt hajlandó erre a lépésre. Az osztrák ellenzés, a magyar kormány és a polgári szélső baloldal ellenállása végül a tervezet elejtésére bírta rá. A cseh burzsoázia pedig nem mert a munkás- és paraszttömegekhez fordulni követelései alátámasztására, ezért szenvedett vereséget. Z. Sz. Nyenaseva : „Szláv bank és iparművészeti kiállítás kérdése az 1908-as prágai kongresszuson" a szláv kongresszuson felvetődött tervet ismerteti, amely szerint Pétervárott, Moszkvában hoztak volna létre szláv bankot külföldi fiókokkal, Jaroslav Preiss cseh nagytőkés vezetése alatt, a szláv államok és népek pénzügyeinek összefogására. Az alaptőke 35%-át Oroszország, 25%-át a többi szláv és 40%-át nyugati bankok adták volna össze. A terv főképp a kongresszus orosz delegátusainak tartózkodó magatartásán bukott meg. Az utolsó, historiográfiai témacsoportban L. P. Laptyeva: „A luzsicei szerbek története és néprajza a forradalom előtti orosz irodalomban" az orosz történészek és nyelvészek kutatási eredményeit összegezi a luzsicei szerbek (szorbok) őstörténetére, nemzeti megújulási mozgalmára és korabeli helyzetére vonatkozólag. M. Ju. Dosztal : „A cseh és szlovák filológia és történelem problémái I. I. Szreznyevszkij előadásaiban. (A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Levéltárának és az állami M. Je. Szaltikov-Scsedrin Közkönyvtár Kézirattárának anyagai alapján)" áttekintést ad arról, milyen egyetemi és főiskolai előadássorozataiban foglalkozott a kiváló orosz szlavista eseh és szlovák nyelvi és történeti problémákkal, és hol találhatók előadásainak hallgatói által lejegyzett, sokszorosított szövegei vagy legalább vázlatai. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézetének szervezésében megjelent tanulmánygyűjtemény részben az eredményeket összegező, részben új anyagot feltáró tanulmányaival számos részkérdésben érdekes adalékokat gyűjtött össze és igen hasznos szolgálatot tett. Az ilyen jellegű „műhelymunkák" összegyűjtött kiadása ugyanúgy előreviszi ismereteinket, mint a nagyobb monográfiák publikálása. NIEDERHAUSER EMIL