Századok – 1976

Történeti irodalom - Obcsesztvenno-politicseszkie dvizsenija v Central noj Evrope v 19. – nacsale 20. v. (Ism. Niederhauser Emil) 982/V

982 TÖRTÉNETI IRODALOM 982 bonyolult összefüggéseit tárja fel; végigkíséri a polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság időszakában a Kárpát-medencében kialakult vagy kialakulóban lévő széles körű nemzetiségi jogok visszaszorulásának hazai folyamatát, a forradalmak jogkiterjesztésétől az ellenforradalmi konszolidáció jogszűkítéséhez vezető utat. SZÁSZ ZOLTÁI» jOBSC SE SZTVENNO-POLITIC SE SZ KIE DVIZSENIJA V CENTRALNOJ EVROPE V XIX — NACSALE XX V. SZBORNIK SZTATEJ I MATE RIALOV (Moszkva, Nauka. 1974. 404 I.) TÁRSADALMI-POLITIKAI MOZGALMAK KÖZÉP-EURÓPÁBAN A 19. SZÁZADBAN ÉS A 20. SZ. ELEJÉN. TANULMÁNY- ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY A V. A. Gyakov, T. M. Iszlamov, M. N. Kuzmin, A. M. Orehov szerkesztésében, I. Sz. Miller felelős szerkesztő irányításával kiadott tanulmányok és közlemények, nagyrészt szovjet szerzők tollából, lényegében véve a kapitalista korszak egyes kérdéseit világítják meg az 1860-as évektől kezdve azon a területen, amelyet a magyar történészek többnyire Kelet-Közép-Európának szoktak nevezni. Az egyes cikkeket a szerkesztők három nagyobb témacsoportban foglalták össze. Az első a munkásmozgalom és a szocialista mozgalom kérdéseit tárgyalja. A. T. Leszencsuk: „A magyarországi munkásszervezetek és az I. Internacionálé (1868—1872)" a magyar források és a szakirodalom beható ismeretében az Általános Munkásegylet fejlődését mutatja be, hangsúlyozva, hogy a marxista tanítás eredményesen terjedt. Utal arra, hogy a polgári szélső baloldal az önálló munkásmozgalom leszerelése érdekében kereste a kapcsolatokat a munkásokkal. B. J. Zselicki : „A magyarországi Általános Munkáspárt létrejötte, programja és kezdeti tevékenysége (1880—1881)" ugyancsak nagy magyar forrásanyagra támaszkodva ismerteti a Nemválasztók Pártja és a Magyarországi Munkáspáit egyesüléséből létrejött párt első időszakát, Frankel Leó tevékenységét a központba állítva. A. M. Orehov : „Ju. Uzemblo levelei a varsói szociál-forradalmár körökről (1878— 1879)" a narodnyik P. L. Lavrov párizsi köréhez tartozó Józef Tomasz Uzemblo-Beszjadovszkij (1854—1918) nyolc levelét közli teljes terjedelmében, magyarázó jegyzetekkel. Sajnos, a levelekben siffrírozott nevek feloldását a legtöbb esetben nem tudja megadni. L. Je. Volkovics: ,,A forradalmi elmélet néhány kérdése az 1880-as évek második felének lengyel szocialista kiadványaiban" az Első Proletariátus néven az 1880-as évok elején megalakult szocialista szervezet szétzúzása után az emigrációban kiadott két folyóirat, a Walka Klas (Osztályharc) és a Przedáwit (Hajnal) c. folyóirat cikkeit elemzi, és hibásnak tartja a lengyel szocialisták idegenkedését a mozgalom közeli céljait összegező minimális program létrehozásától, hiszen ez önmagában még nem jelentett volna reformizmust. Sz. M. Sztyeckevics : „Szocialista propaganda a Lengyel Királyság munkásai körében 1893—1895-ben" az emigrációban megalakuló két munkáspárt, a Lengyel Királyság Szociáldemokráciája és a Lengyel Szocialista Párt által az orosz fennhatóság alatt álló területeken folytatott tevékenységet ismerteti és kitér a két párt eltérő koncepciójára a lengyel nemzeti kérdés vonatkozásában, helyesli az elsőnek azt az elképzelését, hogy a lengyel munkásmozgalomnak az egész oroszországi szocialista mozgalommal