Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
808 EMBER GYŐZŐ A felső-magyarországi harmincadjövedelem eszerint az 1720-as években az 1730-as évek szintjén mozgott. A bérleti összeg 1727 és 1732 között megfelelt ennek a szintnek. A 12 — 23. sz. táblázatok a harmincad jövedelem évnegyedek közötti megoszlásáról tájékoztatnak, 1733 és 1756 között, évek szerinti bontásban, részben az összegek abszolút számában, részben %-os viszonyszámokban.1 6 Először az 5 országrész adatai külön-külön, majd az egész ország adatai összesítve következnek. Alsó-Magyarországnál és az Arad—Szeged-i kerületnél 1733-ban az I. évnegyed rovata üres, mert ebben a negyedévben a jövedelem még bérben volt. Felső-Magyarországnál a II. évnegyed irreálisan magas összegét megosztottam az I. és a II. évnegyed között. Horvátországnál 1733 és 1748 között az évi bérleti díjat arányosan elosztottam a 4 évnegyed között. 1749-ben az I. évnegyed rovata üres, mert ebben az évnegyedben a jövedelem még bérben volt. Szlavóniánál 1742 és 1749 között a forrás a jövedelmet nem adja évnegyedek szerinti bontásban. A táblázatok szerint Alsó-Magyarországon a jövedelem 24 év átlagában a II.—IV. évnegyedben arányosan oszlott meg, 26,98 és 28,80% között mozgott. Az I. negyedévben ennél jóval kevesebb, csupán 15,79% volt. Felső-Magyarországon a jövedelem a III. évnegyedben volt a legalacsonyabb, 19,96%, a IV.-ben a legmagasabb, 29,42%. Az I. és a II. negyedév jövedelme között nem volt lényeges különbség: 26,24 illetve 24,38%. Az Arad—Szeged-i kerületben volt a legerősebb eltérés az egyes évnegyedek jövedelme között. Az I. negyedévre csak 10,43% esett, a II.-ra ezzel szemben 41,66%. A III. negyed 26,80%-kal valamivel az átlag fölé került, a IV. negyed 21,11%-kal az átlag alá. Horvátországban 1749 és 1756 között a II. és a III. évnegyed jövedelme volt a legnagyobb, 31,88 illetve 31,97%. Az I. negyedév jövedelme csak 12,60% volt, a IV. negyedé 24,05%-kal alig valamivel került az átlag alá. Szlavóniában 1749 és 1756 között az I. és a II. évnegyed jövedelme az átlagnál nagyobb volt, 28,41 illetve 27,55%, a III. és a IV. negyedévé az átlagnál kevesebb, 24,05 illetve 19,99%. Ha pedig az egész országban nézzük a negyedévek szerinti jövedelemmegoszlást, csak az I. évnegyed tér el jelentősen a többitől a maga 17,34%-ával. A II. —IV. negyedek között nincs lényeges különbség, 27,89, 25,84 és 25,85%kal szerepelnek. A 24 év kimutatható teljes jövedelmének 3,08%-áról nem volt megállapítható, hogy melyik negyedévhez tartozott. 1727 1728 1729 1730 1731 1732 62.000 Ft 63.000 Ft 64.000 Ft 65.000 Ft 79.000 Ft 79.000 Ft * * 16 E táblázatok közül a 22—23. számúakat közöljük 12—13. szám alatt.
