Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 809 A 24 — 37. számú táblázatok a harmincadjövedelem hónapok közötti megoszlását mutatják, 1753 és 1756 között, évek szerinti bontásban, részben az összegek abszolút számában, részben %-os viszonyszámokban.1 7 Először az 5 országrész adatai külön-külön, majd az egész ország adatai összesítve következnek, majd a 2 utolsó táblázat (36 — 37.) az egész ország adatait országrészek szerinti bontásban állítja egymás mellé. Kiderül ezekből a táblázatokból, hogy az egész ország viszonylatában május, június és november voltak a legforgalmasabb hónapok, 10,41, 10,30 és 10. —%-kal. Jelentékeny volt továbbá július, augusztus, szeptember és október áruforgalma is, 9,45, 9,20, 8,92 és 8,77%-kal. Decemberben 7,56%-kal csökkenni kezdett a forgalom, márciusban 5,67%-kal érte el a mélypontot. Áprilisban 6,99 %-kal kezdődött az emelkedés. Ami az egyes országrészeket illeti, azok némileg eltértek az országos átlagtól. Alsó-Magyarországon szeptemberben és júniusban volt legnagyobb a forgalom, 10,84 illetve 10,53%, februárban és márciusban a legalacsonyabb, 4,70 illetve 5,09%. Felső-Magyarországon, nyilván a borkivitel miatt, november volt a kiemelkedőforgalmúhónap, 15,27%-kal. Itt 10,36%-kal december is jóval magasabb volt az országos átlagnál. Az Arad—Szeged-i kerületben május 25,93%-kal magasan kiemelkedett a többi hónap közül. Augusztus is nagyforgalmú hónap volt 14,58%-kal. Júniusban, júliusban és októberben 10% körül mozgott a forgalom, a mélypontot márciusban és januárban érte el, 2,28 illetve 2,94%-kal. Horvátországban április és május, majd július, augusztus és november voltak a 10%-osnál nagyobb forgalmú hónapok. Februárban 2,86%-ra esett le az áruforgalom. Szlavónia forgalma volt a legegyenletesebb. Legforgalmasabb hónapja, április is csak 10,77%-os volt, a leggyengébb forgalmú december 4,79%-kal szerepel. * A táblázatok legnagyobb csoportja, a 38—59. számúak, a harmincadjövedelemnek az egyes harmincadhelyek vagy harmincadhivatalok, valamint a körükben kialakítható harmincadcsoportok közötti megoszlására vonatkozik, az 1753 és 1756 közötti 4 évben. E táblázatokon belül is több csoportot különböztethetünk meg. A 38—49. számú táblázatok külön-külön foglalkoznak a harmincadigazgatásban is kialakult 5 kerületi egységgel, az ország 5 részével. A harmincadhivatalok mindenekelőtt az 5 országrésznek megfelelő 5 nagy csoportra oszlottak. Számuk az 5 országrész között így oszlott meg: Alsó-Magyarország 37 harmincadhely Felső-Magyarország 21 ,, Arad—Szeged-i kerület 8 ,, Horvátország 10 ,, Szlavónia 10 ,, Összesen : 86 harmincadhely 17 E táblázatok közül a 34 — 37. számúakat közöljük 14—17. szám alatt.
