Századok – 1975

Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 807 A növekedés üteme tehát 1749 és 1756 között Horvátországban volt a legerősebb, Szlavónia viszont növekedés helyett erősen visszafejlődött; nemcsak viszonylagosan, hanem a jövedelem abszolút összegét tekintve is. A szlavóniai visszaesés azonban átmenetinek bizonyult. 1761-ben az egyes országrészek harmincadjövedelme a következő volt: Alsó-Magyarország együtt az Arad-Szeged-i kerülettel 490,402 Ft Felső-Magyarország 121,384 Ft Horvátország 28,291 Ft Szlavónia 105,199 Ft 745,276 Ft Szlavónia jövedelme tehát 1756-hoz viszonyítva majdnem megkétszereződött, Horvátországé viszont valamennyivel csökkent. A 4 országrész között ekkor viszonylagosan így oszlott meg a harmincadjövedelcm: Alsó-Magyarország az Arad—Szeged-i kerülettel 65,8% Felső-Magyarország 16,3% Horvátország 4,0% Szlavónia 13,9% * Alsó-Magyarországon ismerjük a harmincadjövedelmet a Neffzer-féle bérlet idejében is, 1728-tól 1733 első negyedéig.14 Az alábbiak szerint alakult: 1728 259,147 Ft 1729 286.881 Ft 1730 296.064 Ft 1731 322.384 Ft 1732 315.075 Ft 1733 I. negyede 52.920 Ft Elkobzott csempészáru 8.111 Ft Az alsó-magyarországi harmincadjövedelem 1728 és 1732 között ezek szerint nem sokban különbözött az 1733 és 1739 közöttitől. A felső-magyarországi harmincadok 1720 és 1726 közötti jövedelméről, valamint 1727 és 1732 közötti bérleti díjáról rendelkezünk kimutatásokkal.15 Ezek szerint a jövedelem így alakult: 1720 75.340 Ft 1721 73.019 Ft 1722 62.656 Ft 1723 75.375 Ft 1724 61.504 Ft 1725 80.851 Ft 1726 82.514 Ft 14

M. Orsz. Levéltár. M. kincstári levéltárak. Magyar kamarai levéltár. Magyar kamara. Acta Hungarica (E 14). 2. k. 15

M. Orsz. Levéltár. E 14. 2. k.