Századok – 1975

Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI

806 EMBER GYŐZŐ harmincad a kamarai tanács közvetlen igazgatása alá tartozott. E 8 év átlagában az 5 országrész aránya a következő volt: Alsó-Magyarország 61,34% Felső-Magyarország 17,33% Arad—Szeged-i kerület 6,95% Horvátország 4,06% Szlavónia 10,32% Az 1733 és 1739 közötti első 7 év átlaga, amikor Szlavónia még nem szerepelt, a horvátországi harmincadok pedig bérbe voltak adva, így oszlott meg: Alsó-Magyarország 72,21% Felső-Magyarország 20,55% Arad—Szeged-i kerület 5,93% Horvátország 1,31% Alsó- és Felső-Magyarország aránya tehát csökkent, az Arad—Szeged-i kerületé és Horvátországé pedig nőtt az utolsó 8 évben, az első 7 évhez viszonyítva. A nettó vámjövedelemnél némileg különböztek az arányok, az eltérés azonban nem volt számottevő. A 7—11. számú öt táblázat az 5 országrésznél külön-külön mutatja, részben abszolút, részben pedig relatív számokban, hogy 1733 (Szlavóniában 1742) és 1756 között, évi bontásban, a bruttó harmincadjövedelem miként alakult. E táblázatoknál is a viszonyszámok a jellemzőbbek. Ezek szerint az egyes országrészek harmincadjövedelme 24, illetve Szlavóniában 15 év alatt, az első évet 100%-nak tekintve, így növekedett: Alsó-Magyarország 136,09% Felső-Magyarország 141,14% Arad—Szeged-i kerület 186,32% Horvátország 656,07% Szlavónia 176,22% Horvátországban a bérleti rendszer megszüntetése 1749-ben magyarázza a nagyarányú növekedést. 1748-ban 7800 Ft volt a bérlet, 1749-ben 20 404 Ft lett a bruttó jövedelem. A bérlet utáni 8 év alatt 100%-ról 144,69%-ra emelkedett a horvátországi harmincadok bevétele. Láttuk, hogy országosan 24 év alatt 100%-ról 161%-ra nőtt a harmincadjövedelem. Alsó- és Felső-Magyarország elmaradt az országos átlagtól, a másik 3 országrész meghaladta azt. Reálisabb az összehasonlítás, ha csak az utolsó 8 év növekedési ütemét nézzük. Ez így alakult: Alsó-Magyarország 14,45% Felső-Magyarország 23,31% Arad — Szeged-i kerület 11,73% Horvátország 44,69% Szlavónia — 38,16%