Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 805 összegű jövedelem 1756-ra 604 136 Ft-ra emelkedett. Ha az 1733-i összeget 100%-nak vesszük, az 1756-i összeg 161%-nak felelt meg. 24 év alatt tehát az átlagos évi növekedés 2.54%-os volt.12 a Korábbi adatokkal táblázatunk adatait nem tudjuk összevetni, mert az ország egész harmincadjövedelméről korábbi kimutatásaink nincsenek. Tudjuk ellenben, hogy 1761-ben az ország egész harmincadjövedelme 745 276 Ft volt, ami az 1756. évi 604 136 Ft-hoz viszonyítva 23,36%-os emelkedést jelentett. Az átlagos évi növekedés pedig eme 5 év alatt 4,67%-osra nőtt.1 3 Valószínű azonban, hogy a növekedés felgyorsulásában az 1754-ben bevezetett új vámtarifának is jelentős szerepe volt.13 3 A teljes harmincadjövedelem növekedése 1733 és 1756 között nem volt egyenletes. 1737-ben már meghaladta a 122%-ot, 1738 és 1742 között azonban visszaesett, minden bizonnyal a nagy marhajárvány következtében, és csak 1743-ban emelkedett újra 122% fölé. Ettől kezdve állandó volt a növekedés, amely 1755-ben 179,28%-kal tetőzött. 1756-ban újabb visszaesés következett be. * Forrásunk lehetővé teszi, hogy a harmincad bruttó vagy teljes és a kezelési költségek levonása után maradó nettó vagy tiszta jövedelmét szembeállítsuk egymással. Ezt teszi második táblázatunk 1733 és 1756 között, évi bontásban. Kiderül belőle, hogy a kezelési költség 24 év átlagában a bruttó jövedelem 11,61 %-a volt, s a 15%-ot csak egy évben haladta meg. Tanulságos ez az adat a bérleti rendszer gazdaságosságának megítélése szempontjából is. * A 3—6. számú négy táblázat évi bontásban, részben abszolút, részben pedig relatív számokban azt tünteti fel, hogy 1733 és 1756 között egyrészt a bruttó, másrészt a nettó harmincadjövedelem miként oszlott meg a harmincadigazgatás 5 területi körzete, az 5 országrész között. Emlékeztetni kell itt ismételten arra, hogy a szlavóniai harmincadok csak 1742-től kezdve tartoztak a magyar kamarához, a horvátországiak pedig 1748-ig bezárólag bérbe voltak adva. E táblázatok adatai az áruforgalom iránya szempontjából fontosak. Alsó-Magyarország harmincadhelyein át elsősorban a nyugati, Felső-Magyarországon át az északi és a keleti, az Arad—Szeged-i kerületen át a keleti és a déli, Horvátországon át a délnyugati és a déli, Szlavónián át pedig a déli irányú forgalom bonyolódott le. A harmincadjövedelem országrészek közötti megoszlása szempontjából a %-ban kifejezett viszonyszámok jellemzőbbek, mint az összegek abszolút számai. Különösen jellemzőek az 1749 és 1756 közötti 8 év viszonyszámai, amikor egyrészt a szlavóniai harmincadok már a magyar kamarához tartoztak, másrészt a horvátországiak a bérleti rendszerből már kikerültek, és valamennyi 12a A növekedés évi átlaga nem azonos az évi rátával, sem itt, sem a következőkben. 13 Zimányi—Prickler : i. m. 195. 13a Tanulságos lenne az 1754. évi vámtarifát összevetni az 1711. évivel, annak érdekében, hogy tisztán láthassuk, a vámjövedelem növekedése mennyiben volt a vámemelés, és mennyiben az áruforgalom növekedésének a következménye.
