Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
804 EMBER GYŐZŐ A kimutatások közül az első háromnak a szövegét teljes hűséggel, helyenként magyarázatot is fűzve hozzájuk, és az áruforgalomra vonatkozó néhány megállapítást illetve következtetést is levonva belőlük, Zimányi Vera Harald Pricklerrel közösen írt említett tanulmányában közzétette. A legösszefoglalóbb, általam elsőnek említett kimutatás adatait egymáshoz viszonyítva %-ban is kifejezte. Három helyen helyesbítette is a kimutatásbeli adatokat. Helyesbítésre nemcsak ezen a három helyen volt szükség. A kimutatások feldolgozását a leírásbeli és számításbeli hibák kijavításával kellett kezdeni. Az utóbbiakat természetesen csak abban az esetben lehetett helyesbíteni, ha arra a kimutatásbeli egyéb adatok alapján volt lehetőség. A feldolgozás alapjául szolgáló szöveg pontos megállapítása után kerülhetett sor a szövegbeli adatok statisztikai feldolgozására, táblázatokba foglalására. A következőkben e táblázatokat ismertetem, néhány magyarázatot fűzve hozzájuk, illetve következtetést vonva le belőlük. * A harmincadjövedelem alakulása az egész államháztartás működése szempontjából is jelentős tényező volt, hiszen a magyar kamara legnagyobb bevételi forrása mindaddig, amíg a sójövedelmet a bécsi udvari kamarától 1743-ban meg nem kapta, a harmincad volt. Bennünket azonban a harmincadjövedelem alakulása most azért érdekel, mert a külkereskedelmi áruforgalom alakulását tükrözi. Hűen és közvetlenül tükrözi 3 tényező következtében. Először azért, mert a harmincad a XVIII. század második harmadában is, miként korábban és későbben, értékvám volt, az áru vámértékének átlagosan egy huszadát, 5%át szedték mint behozatali és kiviteli illetéket.113 Másodszor azért, mert az 1711-ben megállapított vámtarifát, a királyi vectigalt, 1754-ig lényegében nem módosították.ll b Végül harmadszor azért, mert időszakunkban az áruk ára lényegesen nem változott.1 2 A harmincadjövedelem növekedése tehát nem a vámnak, vagy az áraknak az emelkedéséből, hanem egyedül a forgalom növekedéséből származott. Táblázataink első csoportja a magyar kamara igazgatása alá tartozó teljes harmincadjövedelem alakulását mutatja 1733 és 1757 között, évi bontásban. Említettük már, hogy 1742-től ez a jövedelem az ország egész harmincadjövedelmét jelentette, addig is csupán a szlavóniai harmincadok jövedelme hiányzott belőle. Első táblázatunk a bruttó jövedelem 1733 és 1756 közötti alakulását tünteti fel, évi bontásban, abszolút és relatív számokban. Az 1733-i 375 230 Ft lla Hangsúlyozni kell, hogy az áru vámértékének, nem pedig piaci árának vagy értékének az 5%-a volt a külkereskedelmi vám összege. Pontosabban tehát úgy fogalmazhatnánk, hogy a harmincad vámértékvám volt. A vámérték a különböző áruk esetében különböző mértékben eltérhetett, el is tért, az egymástól rendszerint helyileg is nem kis mértékben különböző piaci értékektől vagy áraktól. Különösen abban az esetben, ha a vámtarifának, a vectigálnak a változása nem követte nyomon az áraknak az alakulását, nem igazodott azokhoz. llb Zimányi Vera tájékoztatása szerint, amelyet tanulmányomról írt, és hálás köszönettel fogadott lektori véleményében adott, az 1711. évi vámtarifa változatlan kiadása volt az 1656. évinek. Szerinte a piaci árak 1656 és 1711 között számottevően módosultak, a vámtarifa ellenben változatlan maradt, nem igazodott az árak alakulásához. Minél változatlanabb azonban a vámtarifa, minél kevésbé igazodik a piaci árak alakulásához, annál inkább lehet a vámjövedelem változásából az áruforgalom volumenének a változására közvetlenül következtetni. 12 Zimányi—Prickler: i. m. 156.
