Századok – 1975
Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország külkereskedelmi áruforgalma a XVIII. század második harmadában 796/V–VI
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 803 E kimutatások egyik része a bérleti rendszer megszüntetése utáni évekről készült, 1733 második negyedétől 1757 közepéig. Különleges értéküket az adja, hogy 24 évről hézagtalan tájékoztatást nyújtanak arról, mennyi volt a magyar kamara igazgatása alá tartozó összes harmincadhivatal bevétele, 15 évről pedig — Szlavónia 1742-ben történt visszacsatolásától kezdve — az ország valamennyi harmincadhivatalának jövedelméről tájékoztatnak megszakítás nélkül. Időbelileg és egyben területileg ennyire teljes adatsorokkal a korábbi évtizedekről nem rendelkezünk. Az eddig ismert leghosszabb adatsor, amelyet Zimányi Vera és Harald Prickler különböző f'orráshelyekből 1974-ben közölt, egy év — az 1563-as — hiányával, 1549-től 1587-ig terjed, időbelileg tehát 38 évet ölel fel, területileg azonban Alsó-Magyarországnak csupán a Dunától északra fekvő harmincadhivatalait, azokat is a legfontosabb Pozsony és a szorosan hozzátartozó Gajar és Stomfa nélkül. Egész Alsó-Magyarországról 1660 és 1670, illetve 1693 és 1702 közötti, tehát 11, illetve 10 évet felölelő megszakítás nélküli adatsorokat tartalmaz Zimányi és Prickler közleménye.10 Az 1733 és 1757 közötti kimutatások a magyar kamara számadásai között egy cím nélküli kötetben maradtak fenn, részletességük és szerkezetük alapján több kategóriába sorolhatók.1 1 Egy összefoglaló kimutatás az 5 területi körzet, azokon belül pedig évek szerinti bontásban arról tájékoztat, hogy 1733. április 1-től 1756 végéig mennyi volt a kamarai pénztárakba a kezelési költségek levonása után tisztán befolyt harmincadjövedelem nettó összege. Az összegeket valamennyi kimutatás forintban és dénárban tünteti fel. A forint kamarai, azaz számítási forint. Egy másik, már részletesebb kimutatás az 5 területi körzet, azokon belül évek, az éveken belül pedig negyedévek szerinti bontásban azt tünteti fel, hogy 1733 második negyedétől 1757 első negyedének végéig mennyi volt a harmincad bruttó, és mennyi a kezelési költségek levonása után a kamarai pénztárakba befolyt nettó jövedelme. Ez utóbbi jövedelem csak évi bontásban szerepel. A tartalmilag legrészletesebb és ezért a legterjedelmesebb kimutatás az 5 területi körzet, azokon belül harmincadhivatalok, azokon belül évek, azokon belül pedig hónapok szerinti bontásban azt mutatja, hogy 1753 januárjától 1757 májusáig bezárólag mennyi volt a bruttó harmincadbevétel. E kimutatás értékét területi és tartalmi részletessége nagy mértékben növeli, csökkenti viszont, hogy csupán nem egészen 4 és fél évet ölel fel. Végül az utolsó kimutatás tartalmilag a legrészletesebb, időben azonban a legkorlátozottabb. Az 5 területi körzet, azokon belül harmincadhivatalok, azokon belül hónapok, azokon belül pedig hetek szerinti bontásban azt adja meg, hogy 1757 januárjának első hetétől májusának utolsó hetéig mennyi volt a bruttó harmincadjövedelem. Minthogy tanulmányomban csak teljes évekre vonatkozó adatokat dolgoztam fel, ezt az utoljára említett kimutatást, a többi kimutatásnak pedig 1757-re vonatkozó csonka részeit nem vettem figyelembe. 1733-at, bár csak április 1-től vannak adatai, nem hagytam ki a statisztikai feldolgozásból. 10 Konjunktúra és depresszió a XVI—XVII. századi Magyarországon az ártörténet és a harmincadbevételek tanúságai alapján; kitekintés а XVIII. századra. Agrártörténeti Szemle, 1974. 1 — 2. 11 Magyar Országos Levéltár, Magyar kamarai levéltár, Magyar kamara számvevősége, Liber perceptionis atque erogationis proventuum (E. 106).
