Századok – 1975

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország külkereskedelmi áruforgalma a XVIII. század második harmadában 796/V–VI

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 799 A külkereskedelem történetére vonatkozó adatok sokféle irattípusban találhatók. Az ilyen adatokban leggazdagabb irattípusok a pénztári naplók, köztük elsősorban a vámhivatalok pénztári naplói, amelyeket vám-, illetve harmincad- vagy huszadnaplóknak neveznek, valamint a számadások és a különböző célú és jellegű kimutatások. A források értéke attól függ, hogy milyet és mennyit tartalmaznak azokból az adatokból, amelyek felhasználásával a külkereskedelem történetével kapcsolatban felvethető kérdéseket meg tudjuk válaszolni. E kérdések közül a fontosabbak a következők. Az áru neme, ami egyrészt az egyes árucikkeknek, másrészt azoknak az árucsoportoknak a nevét jelenti, amelyekbe az egyes árucikkeket besoroljuk. Minden árucikk három nagy árucsoport valamelyikébe tartozik: behozatali, kiviteli, vagy átmenő (tranzit) áru. Mindhárom nagy kategórián belül az árucikkeket, különböző sajátosságaik alapján, különböző további árucsoportokba sorolhatjuk. Ilyen árucsoport lehet pl. az élelmiszereké, azon belül a gyümölcsöké, az italoké stb. Az áru mennyisége, amit az áru mérésére használt mértékegységben szoktak megadni. Gyakori eset volt, hogy az áru mennyisége helyett annak értékét tüntették fel. Értéket és mennyiséget együttesen csak kivételes esetekben találunk. Az áru értéke, ami nem a piaci, hanem a vámértéket jelentette, vagyis azt a számítási értéket, amelynek alapján a vámot megállapították. A vámérték olykor egybeesett a piaci értékkel, sokszor azonban lényeges különbség volt közöttük. Az áru származási helye, vagyis az az ország vagy helység, ahonnan az áru a termelőtől a fogyasztóig vezető kereskedelmi útjára elindult. Az áru rendeltetési helye, vagyis az az ország vagy helység, amelyben az áru kereskedelmi útja végetért, ahol a fogyasztóhoz eljutott. Az áru behozatali helye, vagyis az az ország vagy helység, ahonnan az országba behozták. Ez a hely azonos lehetett a származási hellyel. Az áru kiviteli helye, vagyis az az ország vagy helység, ahová az országból kivitték. Ez a hely azonos lehetett a rendeltetési hellyel. Az áru vámhelye, vagyis az a helység, ahol elvámoltak, ahol a vámhivatal működött. Ez a hely a határon és az ország belsejében egyaránt lehetett. A vám összege, amelynek két fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik a tarifális vámösszeg, amelyet a vámtarifa alapján fizetni kellett volna. A másik a fizetett vámösszeg, amelyet az engedmény levonása után ténylegesen fizettek. Ha engedményt nem adtak, a két összeg azonos volt. A vám jövedelme, amelynek három fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik a bruttó vagy teljes jövedelem, azonos a fizetett vám összegével. A másik a nettó vagy tiszta jövedelem, amely a kezelési költségnek a bruttó jövedelemből történt levonása után maradt. A harmadik pedig a bérleti jövedelem, a bérbeadott vámjövedelem bérleti díja. A kereskedő neve. A kereskedő foglalkozása. A kereskedő lakhelye: ország és helység. Előfordult, hogy ugyanannak a kereskedőnek több lakhelye is volt, nem is ugyanabban az országban. A szállítások száma, vagyis azoké az eseteké, amikor valamely kereskedő, valamilyen árurakománnyal, valamelyik vámhelyen áthaladt és vámot fizetett.