Századok – 1975
Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország külkereskedelmi áruforgalma a XVIII. század második harmadában 796/V–VI
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI ÁRUFORGALMA 797 Azt a tényt, hogy külkereskedelmünk története múltunknak és történetírásunknak mennyire fehér foltja, a 10 kötetes szintézis IV. köteténél, az 1711 és 1765 közötti rész írása közben, mint szerzőnek is volt alkalmam megállapítani. Külkereskedelmünk történetének erre a fél évszázadra eső szakasza kívülmaradt mind régebbi, mindlegújabb, külkereskedelmünk múltjának kérdéseivel foglalkozó történészeink érdeklődési körén. Nemcsak külkereskedelmünk történetének, hanem egész történetírásunknak a historiográfiájára nagyon jellemző, hogy kereskedelmünk és egyben iparunk történetének mindmáig egyetlen hosszútávú, három évszázad fejlődését áttekintő, összefoglaló feldolgozását 135 évvel ezelőtt, 1840-ben írta Horváth Mihály.1 És nem kevésbé jellemző, hogy külkereskedelmünkről a XVIII. század első felében Magyarország történetének és művelődéstörténetének Horváth Mihály könyve után írt általános igényű szintézisei — így a milléniumi 10 kötetes, a Hóman—Szekfű, a Magyar Művelődéstörténet, az 1957-ben megjelent egyetemi tankönyv és az 1964-ben annak alapján a szélesebb olvasóréteg számára készült kétkötetes összefoglalás — sem mondanak lényegében többet annál, mint amit Horváth Mihály kötetében olvashatunk.2 Századunk elején, 1902-ben jelent meg Kováts Ferencnek külkereskedelmünk történelmében mind tartalmát, mind történeti statisztikai módszerét tekintve epochális jelentőségű műve a Pozsonyon át nyugat felé irányuló áruforgalomról a XV. század közepén.3 Aligha tévedünk, ha elsősorban Kováts 1 Ferenc hatásának tulajdonítjuk, hogy a két világháború között a megélénkülő érdeklődés külkereskedelmünk múltja iránt főleg a Mohács előtti századokra irányult. Kováts Ferencéhez hasonló jelentőséget tulajdoníthatunk külkereskedel' münk története feltárásában egy folyóirat hatásának, az 1894-ben indult , Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlének, amely Tagányi Károly szerkesztésében virágzott fel, őt az utolsó években Kováts Ferenc követte a szerkesztői tisztségben. E folyóirat nem hanyagolta el a gazdaságtörténet keretén belül a külkereskedelem történetének Mohács utáni századait sem. A XVIII. század első felének külkereskedelméről is több cikk, valamint nagyon értékes forrásközlés jelent meg e folyóirat hasábjain. Sajnálhatjuk, hogy 1906-ban megszűnt. A Mohács utáni századok külkereskedelme történetének feltárásában a két világháború közötti időben Eckhart Ferenc 1922-ben megjelent, a bécsi udvar magyarországi gazdaságpolitikájáról Mária Terézia korában szóló könyvének volt a legnagyobb jelentősége.4 Ezt elsősorban az adta meg, hogy a kül-1 Az ipar és kereskedelem története Magyarországon a három utolsó század alatt. Pest, 1840. Megjelent Kisebb történeti munkái III. kötetében is, Pest, 1868. 2 A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. VIII. k. Marczali Henrik : Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig. Bp. 1898. 315 — 325. — Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet. IV. k. Bp. 1943. 564 — 568. — Lederer Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. Magyar Művelődéstörténet. IV. k. Hely és év nélkül. 229 — 235. — Magyarország története (Egyetemi tankönyv). II. k. 1526 — 1790. 2. kiad. Bp. 1972. — Magyarország története. I. k. Bp. 1964. 3 Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harmincadkönyv alapján. Történet-statisztikai tanulmány. Bp. 1902. 'A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. Főbb eredményeit német nyelven is közzétette: Die Handels- und Zahlungsbilanz Ungarns unter der Regierung Maria Theresias. Ungarische Jahrbücher. III. 1923. 3*