Századok – 1975

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország külkereskedelmi áruforgalma a XVIII. század második harmadában 796/V–VI

Ember Győző: Magyarország külkereskedelmi áruforgalma a XVJII. század második harmadában Felszabadulásunk után a marxizmus—leninizmus talaján megújhodott történetírásunk eddigi legnagyobb vállalkozása, Magyarország történetének összefoglalása 10 kötetben, lassan befejezéséhez közeledik. Valamely ország egész történetét összefogó szintézisnek, amilyennek ez a 10 kötetes munka is készül, nem rendeltetése, nem elsődleges célja az, hogy új kutatások eredményeit tartalmazza, hogy ismereteink tárházát új adatokkal gazdagítsa. Rendeltetése kettős, két egymással összefonódó elsődleges célja van. Egyrészt számvetés, másrészt útmutatás. Elszámol arról, amit történetírásunk már felderített, tájékoztat arról, hogy mostani tudásunk alapján múltunkat milyennek látjuk. Ezzel párhuzamosan rámutat arra is, amit múltunkból még nem ismerünk, megjelöli azokat a feladatokat is, amelyeket történetírásunknak még ezután kell megoldania. Ha a múltat tájhoz, a történetírást e táj feltérképezéséhez hasonlítjuk, ezeket a feladatokat szoktuk fehér foltoknak nevezni. A most készülő 10 kötetes szintézis munkálatainak egyik legkülönösebb, elgondolkodásra és megfontolásra legérdemesebb tanulsága az, hogy a magyar történelmi irodalom rendkívül gazdag, múltunknak alig van olyan területe, amellyel történészeink ne foglalkoztak volna, s ennek ellenére a fehér foltoknak mind a száma, mindpedig a kiterjedése is rendkívül nagy. A történeti kutatásokra felhasznált kapacitás, a rájuk fordított energia, nincsen arányban az eredményekkel. Ennek a látszólag önellenmondásos jelenségnek az okairól és magyarázatára külön historiográfiai tanulmányt, vagy akár monográfiát lehetne és kellene írni. Itt csak utalok két olyan tényezőre, amelynek e jelenség kialakulásában véleményem szerint lényeges szerepe volt. Az egyik tényező az, hogy történetírásunkból, kevés kivétellel, hiányzott a szervezettség és a tervszerűség. A másik tényezőnek azt tartom, hogy történészeink, ugyancsak kevés kivétellel, szívesebben vállalkoztak kevesebb fáradsággal járó, gyorsabb eredményt és sikert ígérő részkérdések vizsgálatára, mint évtizedek munkáját igénylő, nagy témakörök összefoglaló jellegű, teljes feldolgozására. Hogy csak egy példát említsek, külkereskedelmünk történetének különböző kérdéseiről számos könyvet, számtalan tanulmányt, cikket írtak, adatot közöltek, kielégítőnek tekinthető összefoglaló jellegű, teljes feldolgozás azonban erről a nagy és jelentős témakörről mindmáig nem készült. Külkereskedelmünk történetét, a róla szóló gazdag irodalom ellenére, múltunk és történetírásunk fehér foltjai közé kell számítanunk, azok közé a foltok közé, amelyeknek egyes részei, vagy inkább részecskéi, már kiszínesedtek ugyan, a teljes folton azonban még a fehér színtelenség dominál.