Századok – 1975
Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI
792 SZÉKELY GYÖllGY sunkból ezért kell kirekesztenünk. Éppígy nem tudom német városnévhez kötni az 1530 első felében brassói vámregiszterben felbukkanó Tewfflesch textilnevet.4 7 Fejtegetéseim végére érve hangsúlyozni szeretném meggyőződésemet, hogy a helynevekből eredő posztónevek megfejtése nemcsak a nyelvtudomány számára lehet érdekes, hanem fontos lehet azoknak a gazdaságtörténészeknek a számára is, akik egyfelől ezekből az ismeretekből kiegészíthetik egy—egy város vagy vidék ipartörténetére vonatkozó ismereteiket, másfelől a forgalom tájankénti statisztikai elemzéseit pontosabbá tehetik. Nemcsak a nagy márkák (Aachen, Köln, Nürnberg, Görlitz) egymásutánja határozza meg szemünkben az egyes korszakok posztóforgalmát, hanem a nehezebben vagy bizonytalanabbul megvilágítható nevek egész összekapcsolódó csoportjai. A vizsgálódás azt is mutatja, hogy a kereskedelemtörténet újra művelt területén is sok tennivaló van még, amit csak számos tudományág (gazdaságtörténet, technikatörténet, történeti földrajz, jelentéstan) együttes alkalmazásával közelíthetünk a megoldáshoz. Ezzel azonban nem lezárul, hanem inkább modernebb eszközökkel folytatódhatik a posztókercskedelem kutatása. Csak ezeknek az áruneveknek a biztos meghatározása vezethet a modern statisztikai elemzésre, a vámjegyzékek feldolgozásának statisztikai reprezentáció szintjére való emelésére. Talán nem is kell említeni, hogy ha némely ponton módosultak a nevekből való eredetmeghatározások, az eddigi statisztikai megállapításokat felül kell vizsgálni. Mindez magyarázza, miért kellett a történeti kutatás keretében ilyen határterületi vizsgálódást végeznünk, vállalnunk. De az összehasonlító ipartörténeti vizsgálat jobb feltételeit is csak így biztosíthatja a kutatás. A bevezetésben felsorolt régiók szerepeltolódásai és egymáshoz viszonyított arányváltozásai szintén csak az árunevekből, a belőlük adódó árucsoportokból ragadhatok meg az eddiginél komplexebben és egyértelműbben, időbeli változásaikban. Ennek fontosságát jelzi, hogy valamelyest korrigálhatja a középkor végén Nyugat-Európa ipari primátusáról, Közép- és Kelet-Európa agrarizálódásáról vallott elterjedt (túlzóan eláltalánosított) felfogást, jelezve, hogy a nyugati (angol, németalföldi, nyugatnémet) textilipar és kereskedelmi expanzió a középkor vége felé nem semmisíthette meg a német és nyugati szláv keleti területek ipari fejlődését, bizonyos árukategóriákban valókereskedelmi versenyképességét. De ennek a korrekciónak számszerűségei csupán a helyesbített árunévértelmezések tükrében lesznek kibonthatók. "Kováts Ferenc: i. m. 168, 172—173; S. Goldenberg: Comer^ul, producta fi consumul. . . 883-884.
