Századok – 1975

Tanulmányok - Székely György: Posztófajták a német és nyugati szláv területekről a középkori Magyarországon 765/V–VI

I'OSZTÖFAJTAK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 791 Zsigmond király korában volt forgalomban Magyarországon a felsőlausitzi hat város szövetségébe tartozó Zittau áruja. A Budai Jogkönyv (Ofner Stadtrecht) 424. pontja a közepes finomságú posztók csoportjának végén sorolja fel: Sitisch. Hogy ez a realitást tükrözte, jelzi felbukkanása 1426-ban egy juttatás értékmegjelölésében Bártfán: pro uno panno Sytisch 1700 den.45 A későbbi német posztófajták körében került szemünk elé a zwickaui. Erről a szászországi posztóról azonban saját hazájában már jóval korábban megemlékeztek, az 1441 évi Härtung Cammermeister-féle textílkereskedelmi rendezésben német posztók egy csoportjában: Zwickisch. Amint ez megfelel a városnév egyik középkori írásmódjának (1308: Zwickowa, 1312: Zwiekov), így használhatták posztónév írásában a másik alakot (1308: Czwickow, 1450: Czwicko). Az utóbbinak felel meg, talán rövidítéssel, amikor ez a posztó 1532-ben bukkan fel, akkor is csak 1 bálával a zsolnai harmincadjegyzékben : czwick. Hogy ide eljutott, egyfelől értékaránya magyarázza (a XVI. század elején a leipzigi Gewandhaus-ban forgalmazott fekete londoni posztó 23 — 25, egy vég zwickaui posztó 9—11 forintot ért), másfelől nagymennyiségű gyártása (1530 körül évenként 10—15 000 véget gyártottak a zwickaui posztógyártók). Azwickaui posztóexportnak kétségkívül ez a nagy korszaka: 1521 és 1555 között eljutott Lwówba (Ilyvó, Lemberg) is. Ez egész tájra volt jellemző, mert a nem oly távoleső Meißen posztója is szerepel Lwówban 1546 és 1575 között. Mindkét áru eljutott Erdélybe is: Zwickau posztója 1530 első felében szerepel Brassóban, s ha valóban Meißenre vonatkozik egy áruféleség (Maxner), azt 1599-ben Kolozsvárra vitték.46 7. Az 1457/58 évi pozsonyi harmincadfeljegyzésekben többször szerepel egy textilmárka, amelyet városnévi eredetűnek gondolhatnánk, de így megoldani nem tudunk. Az esztergomi Farkas György hozott be ebből 5 véget: Raysten, Erhard kalmár 4 véget: Raystein, Nachwinter Márton pedig 3 véget: Ray s te in. De hogy milyen áruk sorában említik ezt az árut, az igazolja a régi kutatást, amely nem posztót, hanem vászonfajtát (reisten) látott a textiliában. Tárgyaláop. eit. 160; Szűcs Jenő: i. m. 184; Huszár Lajos: Visegrád történeti emlékei az éremleletek tükrében (különnyomat: Műemlékvédelem, X. évf. 1966. 1. sz. Bp.) 13; Fejérpataky László: i. m. 464; Max Bauprich : op. cit. 74—76; Kováts Ferenc: i. m. 21, 54, 101 — 102; Szamota István—Zolnai Gyula: i. m. 300. hasáb; Vármúzeum, Mályusz-féle regeszták, kézirat 891. sz.; Csánki Dezső: Oklevelek a Hunyadiak korából (Történelmi Tár, 1902). XXVIII, XXIX, XXXI, XXXII. sz.; ifj. Kemény Lajos: Kassa város régi számadáskönyvei 1431—1533 (Kassa, 1892). 18; Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation I. 277, 285-286, 293-294, 297 — 298; Iványi Béla: Eperjes szabad királyi város levéltára (Szeged, 1932). 821. sz.; Iványi Béla: i. m. II. k. 3587, 4145. sz.; Pach Zsigmond Pál: i. m. 30—31; Szendrei János : Váraink rendszere és fölszerelése a XVI. és XVII. században (Hadtörténelmi Közlemények, 1888) 417, 424; Josej Macürek—MiloS Rejnus : op. cit. 73 — 74, 81; S. Goldenberg : Comertul, productia ÍJÍ consumul... 884—885. 45

Karl Czok : op. cit. 48; Karl Mollay : op. cit. 424. pont és 222. о.; Fejérpataky László : i. m. 227. 46 Manfred Straube: op. cit. 185—186; Hermann Osterley : op. cit. 803; Josef Macûrek—MiloS RejnuS : op. cit. 74; Stanislaw Hoszowski : Ceny we Lwowie w XVI i XVII wieku (Lwów, 1928). 83 — 84, 190; S. Goldenberg : Comertul, productia çi consumul. . . 883 — 885.